Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)

Az Afrika-kutató a hazai és nemzetközi szakirodalmi megméretés mérlegén

Magyar László kutatói

Hunfalvy János földrajztudós (1820-1888)

Magyar László ügyének első számú hazai pártfogója, ő készítette elő kiadásra Magyar László Afrikából hazaküldött leveleit és naplókivonatait. Hunfalvy - aki maga nem járt Afrikában és nem lehettek tereptapasztalatai - csupán a szakirodalom általa ismert eredményeivel vethette össze Magyar László közléseit. Igen komoly szakirodalmi háttérbázissal rendelkezett, megpróbálta beszerezni az akkoriban fellelhető, a térségről származó nemzetközi köteteket. A Magyar László által küldött kéziratokat és csatolt térképeket lelkiismeretesen megvizsgálta, az anyagot átszerkesztette az Akadémia tudományos és nyelvi elvárásainak megfelelően.

Thirring Gusztáv geográfus (1861-1941)

Tanárát, Hunfalvy Jánost követve kezdett a Magyar László életét és utazásait feldolgozó témával foglalkozni, cikkeket publikálni és előadásokat tartani. Még 1888-ban, jórészt saját kutatásai alapján elkészítette egy könyv kéziratát is, mely azonban csak 1937-ben, nyugdíjba vonulása után, újabb adatokkal kiegészítve, jelent meg. Thirring Gusztáv több esztendős kutatások eredményeként, igen széleskörű szakirodalmi tájékozódás gyümölcseként, elsőként rajzolta meg azt a Magyar László portrét, mely tárgyilagos képet ad az egyik legtöbbet utazó magyar Afrika kutató munkásságáról és emberi vonásairól.

Torday Emil Afrika-utazo, etnográfus (1875-1931)

Magyar Lászlóhoz hasonló jellemű kutató volt, aki a bennszülöttek között, bennszülöttek módjára igyekezett élni. Magyar László életműve iránti tiszteletét mutatja, hogy kongói néprajzi gyűjteményéből Magyar László emlékére 1910-ben 473 tételt (tárgyakat, fényképeket és egy festményt) a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, melyet ma a Néprajzi Múzeum őriz. 1907-ben, Torday második afrikai útján megfordult Magyar László egykori szállásterületei közelében, és megpróbálkozott az előtte ott járt honfitárs sorsa felől is érdeklődni.

Krizsán László történész (1929-2006)

Az MTA Világgazdasági Kutató Intézete főmunkatársa, a magyar Afrika-utazók világ megismerésében betöltött szerepének jeles kutatója volt. Magyar Lászlóról több cikket, értekezést, 1983-ban könyvet írt. Fő kutatási területe Afrika népeinek XIX-XX. századi társadalmi fejlődése volt. Meghatározó szerepe volt a Dunaföldváron felállított Magyar László szobor létrehozásában. A Magyar Földrajzi Múzeum megalapításától szakmai támogatója volt az intézménynek.

Judith Listowel (1903-2003)

Magyar származású író és publicista, eredeti neve Márffy-Mantuánó Judit volt. A helyszínen, Délnyugat-Afrikéban kutatta Magyar László emlékét. Angliában 1974-ben jelentette meg angol nyelvű könyvét Magyar Lászlóról, The other Livingstone címmel.

21