Mácsai Anetta (szerk.): Múzeum? - Természetesen! A Magyar Földrajzi Múzeumban megrendezett A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője című múzeumpedagógia konferencia előadásai (Érd, 2010)
Makádi Mariann: A múzeumpedagógia lehetőségei a földrajztanárok képzésében
A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője Amikor az egyetemi képzés a kompetenciafejlesztés és a szaktárgyi tanulássegítés módszereivel való ismerkedés szakaszában van, a hallgatóknak a múzeumi körülmények között kell alkalmazniuk a megismert tanulási stratégiákat (pl. kutatásos stratégia, tereptanulási módszerek, felfedezéses stratégia) és drámapedagógiai foglalkozást vezetnek tanulók számára. Meglehetősen ritkán alkalmazzák a magyarországi pedagógiai gyakorlatban az információszerzésnek azt a formáját, amelyben a múzeumban szerzett tények feldolgozása drámapedagógiai módszerekkel történik. Ilyenkor azoknak az ismeretszerzési és gondolkodási folyamatoknak, valamint társas kommunikációs és viselkedési formáknak a gyakorlásán, fejlesztésén van a hangsúly, amelyek lejátszódnak a tanulókban (és a hallgatókban) a szerepekkel való azonosulás során. Az elképzelés, a problémahelyzet közös és több szempontú végiggondolása, megoldása valós és életszerű tanulási helyzetet jelent. Például empátia- és helyzetgyakorlat során a gyerekek a kiállítási anyag információi alapján beleképzelik magukat egy utazó vagy tudós személyébe, esetleg egy tárgy helyébe, vagy különböző helyzetekbe, és elmondják amit éreznek, illetve aszerint beszélnek, cselekszenek. A tanárjelölteknek először egymással kell megvalósítaniuk egy-egy drámapedagógiai módszert, majd a tanulókkal. A tanári mesterségre való felkészítésnek mintegy szintetizáló tevékenysége a múzeumi tárlatvezetés, amelyet projektmódszer keretében oldanak meg hallgatói kiscsoportok. Vannak, akiknek a muzeológussal közösen kell végigvezetniük a tanulókat a kiállítási anyagon. Tulajdonképpen egymással beszélgetnek a tárlók előtt, amibe olykor bevonják a gyerekeket is: kérdéseket tesznek fel, problémát vetnek fel, felelevenít - tetik a korábbi ismereteket. Másoknak az a feladatuk, hogy tanulók bevonásával mutassák be a kiállítást a többi gyereknek. A kiválasztott és előre felkészített tanulók kiselőadásszerűen bekapcsolódnak a tárlatvezetésbe (pl. röviden ismertethetik a szóba kerülő személy életútját, bemutathatják az ottani vagy akkori földrajzi környezetet vagy az esemény környezeti következményeit, egy ma már nem létező élőlény életmódját). Olyan hallgatók is vannak, akiknek önállóan kell megoldaniuk a klasszikus tárlatvezetést. Összegzés Jelen tanulmány rövid áttekintést próbált adni egy kezdeményezésről, amely a földrajztanár-képzés szerves részévé szeretné tenni a múzeumpedagógiai kultúra megismerését, módszereinek elsajátítását és majdani alkalmazását a tanári munkában. 84
