Mácsai Anetta (szerk.): Múzeum? - Természetesen! A Magyar Földrajzi Múzeumban megrendezett A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője című múzeumpedagógia konferencia előadásai (Érd, 2010)
Makádi Mariann: A múzeumpedagógia lehetőségei a földrajztanárok képzésében
A múzeumpedagógia lehetőségei a földrajztanárok képzésében gyár közoktatás ismeretcentrikus hagyományaitól és szaktárgyi módszertana kidolgozatlan. A kompetenciaalapú pedagógia ismérvei A múzeum, mint a földrajz tanulási környezete A földrajzi-környezeti jelenségek egy része közvetlenül nem figyelhető meg, mert a földtörténeti vagy a történelmi múltban játszódtak le. A földrajztanításban azonban szükség van időbeli visszatekintésre a folyamatok megértetése és az időlépték érzékeltetése érdekében. Egy része szóbeli módszerekkel vagy a tanterembe bevitt kordokumentumok (pl. régi idők tanúinak leírásai, rajzok és fényképek, ősmaradványok és régészeti leletek, egykori tárgyak) segítségével jól feldolgozható. Ami pedig nem vihető be az órára, azt fel kell keresni a tanulókkal együtt a valós lelőhelyén vagy valamely gyűjteményben. A földrajztanítás nélkülözhetetlen terepei a különféle kiállítóhelyek (pl. helytörténeti gyűjtemények, múzeumok, szabadtéri kiállítások). Természetesen nemcsak érdekes helyszínt jelentenek, hanem speciális tanítási-tanulási környezetet is. Megkívánják a múzeumpedagógiai módszerek alkalmazását, amelyek alapvető célja, hogy a múzeumok anyagát (a gyűjteményét, az ott folyó kutatómunkát és az annak nyomán létrejött kiállítást) élményszerűen és sokoldalúan megismertesse a gyerekekkel. A múzeumpedagógiai készségek kialakításának rendszere a földrajztanárképzésben Az ELTE mesterszintű földrajztanár-képzési rendszerében viszonylag magas (más intézményekhez képest) a szakmódszertani kurzusok száma (1. táblázat). A tantárgyak sorrendje és filozófiája követi a tanárokkal szemben megfogalmazott kompetenciák 81