Mácsai Anetta (szerk.): Múzeum? - Természetesen! A Magyar Földrajzi Múzeumban megrendezett A természettudományi múzeumpedagógia jelene és jövője című múzeumpedagógia konferencia előadásai (Érd, 2010)
Weiszburg Tamás et al.: A múzeumi oktatás lehetőségei az ELTE TTK Temészetrajzi Múzeumában
A múzeumi oktatás lehetőségei az ETTE ТЕК Természetrajzi Múzeumában (1742-1791) lovag által rendszerezett és katalogizált gyűjteményéből származott. A Varázsfuvola SARASTROjának alakjában megörökített emlékű BORN által készített leltárban olvasható az első említés a gyűjtemény talán legértékesebb darabjáról, a jura korú repülő hüllő (Pterodactylus) - koponya nélküli, ezért helytelenül ráknak vélt - csontvázáról. A HANTKEN által létrehozott paleontológiái gyűjteményt az általa vagy mások által adományozott, vásárlás és csere útján beszerzett, illetve a hallgatók által gyűjtött példányok alkották. Az egyesített Föld- és Őslénytani Intézet vezetőjeként őt követő KOCH ANTAL (1843-1927) 1893-ban több mint 7000 fosszíliát vett át, amely gyűjteményt húsz évig tartó professzori működése alatt sikerült jelentősen gazdagítania. Az ősmaradványok a földtani és rétegtani gyűjteménnyel együtt a természetrajzi épület egyik termében voltak kiállítva. Az Őslénytani Tanszék újbóli önállósodása 1913-ban annak költözködését és a kollekciók megosztását is jelentette, ami - a gyűjtemény fejlesztésére nagy hangsúlyt fektető LŐRHNTHEY IMRE (1867-1917) tanszékvezető korai halálával együtt - hosszan tartó kedvezőtlen időszak kezdete volt. A II. világháború végéig PAPP KAROLY (1873—1963) által vezetett, csak névleg létező tanszék a korábbi töredékére zsugorodott területen vészelte át Budapest ostromát. A gyűjteményben nem tett nagyobb kárt a háború, az azt követő többszöri költözködés viszont igen. Különösen fájdalmas a leltárkönyvek egy részének az elvesztése. A számottevő gyarapodás csak az 1970-es évek elején indult meg újra. Különösen nagy jelentőségű volt a Budapesti Műszaki Egyetemen kidobásra ítélt, igen értékes SCHAEARZIK-féle gyűjtemény megmentése. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény modern leltározása a lágymányosi épületben kezdődött meg. A Természetrajzi Múzeum Őslénytani Gyűjteménye több részre tagolódik: • ősállatmaradványok, ősmaradványokat tartalmazó reprezentatív kőzetminták és szemléltető eszközök a Biológiai-Paleontológiai Gyűjteményben (kb. 300 db); 75 i A paleontológiái gyűjtemény talán leghíresebb darabja, a jura korú repülő hüllő (Pterodactylus) - koponya nélküli, ezért helytelenül ráknak vélt - csontváza a Mária Anna gyűjteményből (1781)
