Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Az első magyar felfedező utazó - Julianus-barát

Az első magyar felfedező utazó Julianus-barát A magyarság Kárpát-medencében való IX. századi honfoglalását már két-háromszáz évvel korábbi felderítő utak, portyák előzték meg. Őseink már a tényleges honfoglalás előtt egész biztosan komoly földrajzi ismeretekkel rendelkeztek a Kárpát-medencéről. A vándorlásuk során leszakadt magyar törzsekkel még századokon át eleven kapcsolatot ápoltak. Anonymus (XII. sz. vége - XIII. sz. eleje) Gesta Hungarorumában szintén ír az őshazában rekedt magyarokról. A keleten maradt magyar törzsek leszármazottjainak felkutatására és megtérítésére 1235 tavaszán négy dominikánus szerzetes indult útnak. A csoport vezetője Julianus barát, egyik kísérője Gellért barát volt. Pogány módon felöltözve, magukat szakállas kereskedőnek álcázva indultak útnak. Több hónapos viszontagságos út után két társukat hazaküldve Julianus Gellérttel folytatta útját. A mordvinok földjén már koldulásból próbálták fenntartani magukat, a szabadban éjszakáztak. A rendkívül nehéz körülmények következtében Gellért barát megbetegedett és meghalt. Julianus egyedül folytatta útját, és valóban eljutott Magna Hungáriába, a Volga és a Csirimsan folyó találkozásánál fekvő szállásterületre, és találkozhatott az ott élő magyarokkal. 1238-ban ismét útra kelt, de második útjáról a tatárok pusztításainak híre visszafordította. Oroszország keleti határainál nyilvánvalóvá vált, hogy a volgai magyarok szállásterületeit a tatárok megsemmisítették. Hazatérése után saját kézzel írott levélben számolt be IV. Béla királynak és a pápai legátusnak. Ő volt az első, aki megbízható információkkal szolgálta közelgő, Európát veszélyeztető mongol támadásról. Julianus barát első úti beszámolójának részlete (leírta Gerhardus nevű rendtársa) Julianus hírt adott a keleti görög- és ariánus keresztény egyházról. Olyan kisebb népekről számolt be, mint például a veszedelmes mordvinok. Megfordult rabszolgapiacokon, találkozott arab kereskedőkkel, moszlim papokkal. A tudomány szempontjából az utazás legértékesebb eredménye, hogy megtalálta a 400 éve eltűnt, Volga melletti magyar törzseket, és első európaiként bejárva az orosz sztyeppét és az Urál vidékét, új földrajzi ismeretekkel szolgált a területről. Julianus útját az évszázadok távlatából igen nehéz rekonstruálni, utazásának eredményei azonban mindenképp az első magyar utazóvá tették. Julianus útjával Ázsia megismerésének új korszakát nyitotta meg. Jelentése nyomán sorra indultak missziók és követjárások kelet felé. Nem véletlen, hogy múzeumunk is Julianus barátot, az első magyar utazót választotta jelképéül. Szobra, Antal Károly alkotása ma a Budai várban, a Hilton szálló udvarán, az egykori dominikánus rendház helyén áll. bicwst qucrcrcnrèlca'i-coQ/nnti íiifnnftnamKitnnaum fulbnat p^fcr-qatmmtra vt$nApmmfií a-îtftmnJtatr nmrc tien crue irr i qii c n üc H n$n ru u;- nie u cro oi et pa fa lavoirunoi? q-jtnnbíenurtú chi? eni* deyenmr fufcnccn* tibi qmnicl^nb.jnribfijc^bi mico fem srcpbni puni ttjor irçcw .ter* CArtvl

iá funr rcúfi• pno:\

tovní .tqmbí tí"hTxth*íirtunriinftcclic pmJinfrib,?- (icue Atxciic funr pa fyx* \g\r vxiiUinnrs b US m$dh* garesiuniae arniprtíTiun^and. fc rficnw I iff noucrör* <V «s» Hif \ n i ÍT mftrtitcmd n\inercwmtfcn»r. tcnibiie.ioiUodquocn^Ci-utocH potrvn r t » tun ntc r tio • « u ritt. $ CK pfwptt nmqMor q-ifCKîCti^Ct ubi cfrir pcnitu* «siio-'^kunr-^ iio rtt* qu» in Uli fucrar inin* fc Cr