Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

A Magyar Földrajzi Társaság

Földrajzi társaságok a világban Királyi Földrajzi Társaság (Nagy Britannia) 1830 Amerikai Földrajzi Társaság 1851 Tokiói Földrajzi Társaság 1879 Cseh Földrajzi Társaság 1894 A fenti dátumok is bizonyítják, hogy a XIX. század második fele világszerte határkő a földrajztudomány történetében. Társaságok alakulnak, melyek számos, tudományos igénnyel szervezett expedíciót támogatnak. a társasság rendszeresen rendez vándorgyűléseket. Már alakulásakor 300 tagja volt, és tagsága ma mintegy 1300 geográfust és tanárt tömörít soraiba. 1983-ban a Társaság segítette és támogatta intézményünk, a Magyar Földrajzi Múzeum megalapítását, illetve tevékenyen hozzájárult kallódó tudománytörténeti dokumentumok, hagyatékok feltárásához, a múltban és a jelenben egyaránt. A Magyar Földrajzi Társaság 1872. január 12-én Hunfalvy János és a korszak több jelentős tudósa kezdeményezésére megalakult Európa egyik legrégibb földrajzi egyesülete, a Magyar Földrajzi Társaság. Az alapító tagok sorában olyan híres felfedezők és utazók szerepelnek, mint Xántus János, Vámbéry Ármin, vagy Déchy Mór. A Társaság jelentős szakmai segítséget nyújtott a kutatóexpedíciókhoz, tudományos folyóiratot, térképeket és atlaszokat adott ki, könyvsorozatot indított a földrajzi ismeretek terjesztésére és a felfedező utazások eredményeinek közkinccsé tételére. A Társaság egykori és ma is vallott célja: „a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tudomány iránt érdekeltséget gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi viszonyainak kutatását és ismertetését előmozdítani." Folyóirata, a Földrajzi Közlemények első száma 1873-ban látott napvilágot. 1907 óta Mecénás Kr.e.l. században élt Maecenas gazdag római polgár nevéből származó fogalom, jelentése a tudományos és művészetek bőkezű pártfogója. Semsey Andor (18331923) volt a magyar földrajztudomány egyedülálló mecénása. Az ősi nemesi családból származó, zárkózott ember "szelíd kék szemekkel" túlságosan egyszerűen élt. Télen-nyáron egy csizmában járt, egyik rajta, a másik a suszternél... Elmenve hazulról csak annyi pénzt vitt magával, amennyi villamosra stb. kellett." (Semsey Andor emlékkötet, Debrecen 2008.) Hatalmas vagyonát a tudomány támogatására fordította. A mecenatúrát missziónak tekintette. 1 millió aranykoronát szánt a Földtani Intézet megalapítására, kivette részét a Balaton-kutatás támogatásából, mai árfolyamon mintegy 10 millió euróra becsülik a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány-Őslénytára gyűjteményeinek gyarapítására Semsey által költött összeget.