Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Skorbut ellen citromlé - Képes Gyula

ARTKISZ Az európai hajós nemzetek évszázadokon át keresték az átjárót a Csendesóceán és az Atlanti-óceán között. Az északnyugati-átjáró komoly emberáldozatot is követelő felfedezése végül a norvég Roald Amundsen (1902), az északkeleti-átjáró pedig a svéd Adolf Erik Nordenskjöld (1879) nevéhez fűződik. A 1901-ben útnak indult Baldwin-féle északi sarki expedíciónak volt egy magyar tagja Vörös Lukács hajógépész személyében. Bizonyítéka Vörös Lukács levele Ferenc József-földről 1901. augusztus 22-én: „Tudatom, én Baldwinnal az éjszaki sarkra megyek. 423 kutyánk van és 15 lovunk. Az a tervünk, hogy Grönlandon át jövünk vissza. Borzasztó ez a kutyavonítás! Mindenkinek dolgozni kell éjjel-nappal. Keveset alszunk. Két vagy három év múlva, ha a jó Isten megsegít visszajövök. Mi magyarok is büszkék lehetünk, nemcsak az amerikaiak, hogy legmesszebb voltak. Én is ott leszek! Isten velük: Vörös Lukács" (Földr. Közi. Bp. 1901. VII-VIII. füzet) Az expedíció sajnos nem járt sikerrel, mert a korán beállt jég lehetetlenné tette továbbhaladásukat, a kényszerveszteglés felemésztette élelmiszerkészleteiket és hajójuk is megsérült. (Földr. Közi. 1902. VI:-VII. füzet) Skorbut* ellen citromlé Képes Gyula Az 1872-74-ben megtett Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíciónak magyar hajóorvosa volt, Képes Gyula (18471924) személyében, akinek az expedíció sikerében betöltött szerepe felbecsülhetetlen volt. A poláris expedíció a Tegetthoff nevet viselő, 220 tonnás, 100 lóerős jégtörővel indult Bréma kikötőjéből 24 matrózzal és 6 szánhúzó kutyával fedélzetén. A legénység kiválasztásánál rendkívül fontos követelményeknek kellett megfelelni. Induláskor harminc év alatti, hegymászó gyakorlattal rendelkező, nagy állóképességű, reumának, tüdő-, szem-, és egyéb krónikus bajoknak semmi jelét nem mutató férfiakat válogatott legénységül Képes doktor. Az élelmezésre is nagy gondot fordítottak, húskonzerv, tartósított zöldségféle, kakaó, rizs, tészta, tea, bor, dohány, és ami a legfontosabb, nagy mennyiségű citromlé került a fedélzetre. Tromsö kikötőjében csatlakozott az expedícióhoz Olof Carlsen, norvég kapitány, szigonymester és jégszakértő, és a vitamindús, a Rubus chamaemorus gyümölcséből készült sűrítmény is fedélzetre került. A citrom és a skandináv szederfaj vitamintartalma életmentő jelentőséggel bírt a továbbiakban. A Tegetthoff már az Északi-Jeges-tengerre kiérve a jég fogságába került, és egyre csak északnak sodródott. 1873. nyarán egy földszegélyt pillantottak meg az elcsigázott tengerészek. A jeges szigetet Ferenc József-földnek nevezte el a kapitány. Novemberben egy éles jégtábla rést ütött a hajó oldalában, nem volt mit tenni, szánra raktak mindent, ami menthető volt, és elindultak déli irányba. Rendkívüli szerencséjükre orosz halászbárkák észrevették a kimerült tengerészeket és 1874. augusztus végén egy orosz bálnavadász hajó Vardo kikötőjébe juttatta a Tegetthoff legénységét.