Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Ausztrália, Óceánia és az Arktisz

Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) „aki felfedezte a demokráciát" Szegény unitárius székely család gyermeke. Ifjú hévvel - Kőrös! Csorna Sándorhoz hasonlóan ­előbb a magyarok őshazáját akarta felku­tatni, majd a Humboldt vezette Ázsia-expe­dícióba jelentkezett. Terveiben csalódott, de megnyílt előtte a Nyugat kapuja. Bejárta Észak-Amerikát, megismerte az ott felvirágzó liberális demokráciát. Utazásának tapasztala­tait összegző könyve 1834-ben jelent meg. Budai Parmenius István (1550-1560 között - 1583) Ö volt az első magyar Észak-Amerika földjén. Budán született a török megszállás alatt. Nyu­gati tanulmányútján eljutott Oxfordba, ahol írói tehetségével tűnt ki. 1583-ban csatlakozott Humphrey Gilbert expedíciójához, ő lett az utazás krónikása. Új-Foundlandról visszatérő­ben hajójuk viharba került, elsüllyedt, és hul­lámsírban lelte halálát. Haraszthy Ágoston (1812-1869) A kaliforniai szőlőkultúra otyja Bács megyei földbirtokos család gyermeke volt. 1840-ben az Egye­sült Államokba utazott, és bejárta az egész országot. Hazatérve könyvet írt „Utazás Éjszak-Amerikában" cím­mel. Birtokait eladta és családjával együtt Ka­liforniába költözött. Úttörő munkát végzett a szőlőtermesztésben és a borkészítésben. Üzleti tevékenységét kiterjesztette Nicaraguára is. Wass Sámuel (1814-1879) A száműzött természetbúvár Kolozsvárott született. Fiatalon bejárta a környező országokat. 1849-ben Kossuth megbízásából Amerikába utazott, hogy fegyvert vásároljon a szabadságharc folytatásához, de vállalko­zása kudarccal végződött. Emigránsként be­utazta Amerikát, különösen a Karib-térséget. Bánó Jenó' (1855-1927) Mexikó és a trópusi világ utazója Életútja a Sáros megyei Roskoványból indult. Tenge­részeti akadémiát végzett, s közben bejárta Európa tengereit. Később vasúti szolgálatba lépett, de az utazási vágy ismét erőt vett rajta. Megismerkedett Ame­rika számos országával, majd ültetvényes­ként Mexikóban telepedett le. Hét éven át Mexikó budapesti főkonzulja volt. Kalandos utazásairól és a trópusi gazdálkodásról több könyvet, sok népszerű cikket írt. cic uuy luuu 11 MI n Dr érkeztek a kon­tinensre az első fegyencszállító hajók Angliából. A titokzatos déli földrész (Terra Incognita Australis) létezését már az ókor geográfusai is feltételezték, Gerhardus Mercator flamand térképész 1569-ben kiadott térképén pedig már ábrázol egy feltételezett szárazföldet, mely ellensú­lyozza az ismert északi féltekén fekvő kon­tinensek súlyát. Gondolatmenete ésszerű és gyakorlatias, hisz a déli földrész hiá­nyában a Föld képtelen lenne az egyen­letes forgásra. Amerika felfedezése után vetélkedés indult a déli földrész megke­resésére a XVI-XVII. század hajós nagy­IIUIUIIIIUI MJZ.UII. I otz-uci I nuci IUÍIMUII kerülte meg először délről Ausztráliát és James Cook derítette- és térképezte fel a kontinens keleti és északi partjait. De mint Amerika esetében, az európaiak Ausztráliában is csak „újrafelfedezők" le­hettek. 30-40 ezer évvel ezelőtt a világ­tenger szintje jóval alacsonyabb volt a mainál. Ázsia és Ausztrália közé csak egy hatvan-száz kilométeres tengeri csator­na ékelődött, melyet 30 000 évvel ezelőtt már le tudtak győzni elődeink. Ausztrália első magyarjai az 1848-as forradalom és szabadságharc emigránsai, kereskedők, aranyásók, lehetőségeket és jövőt kere­ső telepesek voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom