Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)
Ausztrália, Óceánia és az Arktisz
Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) „aki felfedezte a demokráciát" Szegény unitárius székely család gyermeke. Ifjú hévvel - Kőrös! Csorna Sándorhoz hasonlóan előbb a magyarok őshazáját akarta felkutatni, majd a Humboldt vezette Ázsia-expedícióba jelentkezett. Terveiben csalódott, de megnyílt előtte a Nyugat kapuja. Bejárta Észak-Amerikát, megismerte az ott felvirágzó liberális demokráciát. Utazásának tapasztalatait összegző könyve 1834-ben jelent meg. Budai Parmenius István (1550-1560 között - 1583) Ö volt az első magyar Észak-Amerika földjén. Budán született a török megszállás alatt. Nyugati tanulmányútján eljutott Oxfordba, ahol írói tehetségével tűnt ki. 1583-ban csatlakozott Humphrey Gilbert expedíciójához, ő lett az utazás krónikása. Új-Foundlandról visszatérőben hajójuk viharba került, elsüllyedt, és hullámsírban lelte halálát. Haraszthy Ágoston (1812-1869) A kaliforniai szőlőkultúra otyja Bács megyei földbirtokos család gyermeke volt. 1840-ben az Egyesült Államokba utazott, és bejárta az egész országot. Hazatérve könyvet írt „Utazás Éjszak-Amerikában" címmel. Birtokait eladta és családjával együtt Kaliforniába költözött. Úttörő munkát végzett a szőlőtermesztésben és a borkészítésben. Üzleti tevékenységét kiterjesztette Nicaraguára is. Wass Sámuel (1814-1879) A száműzött természetbúvár Kolozsvárott született. Fiatalon bejárta a környező országokat. 1849-ben Kossuth megbízásából Amerikába utazott, hogy fegyvert vásároljon a szabadságharc folytatásához, de vállalkozása kudarccal végződött. Emigránsként beutazta Amerikát, különösen a Karib-térséget. Bánó Jenó' (1855-1927) Mexikó és a trópusi világ utazója Életútja a Sáros megyei Roskoványból indult. Tengerészeti akadémiát végzett, s közben bejárta Európa tengereit. Később vasúti szolgálatba lépett, de az utazási vágy ismét erőt vett rajta. Megismerkedett Amerika számos országával, majd ültetvényesként Mexikóban telepedett le. Hét éven át Mexikó budapesti főkonzulja volt. Kalandos utazásairól és a trópusi gazdálkodásról több könyvet, sok népszerű cikket írt. cic uuy luuu 11 MI n Dr érkeztek a kontinensre az első fegyencszállító hajók Angliából. A titokzatos déli földrész (Terra Incognita Australis) létezését már az ókor geográfusai is feltételezték, Gerhardus Mercator flamand térképész 1569-ben kiadott térképén pedig már ábrázol egy feltételezett szárazföldet, mely ellensúlyozza az ismert északi féltekén fekvő kontinensek súlyát. Gondolatmenete ésszerű és gyakorlatias, hisz a déli földrész hiányában a Föld képtelen lenne az egyenletes forgásra. Amerika felfedezése után vetélkedés indult a déli földrész megkeresésére a XVI-XVII. század hajós nagyIIUIUIIIIUI MJZ.UII. I otz-uci I nuci IUÍIMUII kerülte meg először délről Ausztráliát és James Cook derítette- és térképezte fel a kontinens keleti és északi partjait. De mint Amerika esetében, az európaiak Ausztráliában is csak „újrafelfedezők" lehettek. 30-40 ezer évvel ezelőtt a világtenger szintje jóval alacsonyabb volt a mainál. Ázsia és Ausztrália közé csak egy hatvan-száz kilométeres tengeri csatorna ékelődött, melyet 30 000 évvel ezelőtt már le tudtak győzni elődeink. Ausztrália első magyarjai az 1848-as forradalom és szabadságharc emigránsai, kereskedők, aranyásók, lehetőségeket és jövőt kereső telepesek voltak.