Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Zichy Jenő expedíciói - Cholnoky Jenő utazása a „sárkányok országában"

Almásy György (1867-1933) Közép-ázsiai Kétszer utazott KözépÁzsiába. Először 1900-ban egy osztrák zoológussal a Tien-san középső hegyvidékét járta be. Tanulmányozta a magas fennsíkokat és a gleccsereket, néprajzi megfigyeléseket végzett, míg társa állatokat gyűjtött. Almásy második útjára 1906-ban került sor, ekkor egy fiatal magyar geográfus, Prinz Gyula volt a társa. Ezen az úton Almásy főként vadászszenvedélyének hódolt. FI Déchy Mór (1851-1917) Kaukázusi expedíciók vezetője Kora ifjúságától rajongott a hegyekért, az Alpok több csúcsát elsőként mászta meg. Figyelme az akkor még alig ismert Kaukázus felé fordult. 1884 és 1902 között összesen hét expedíciót vezetett a hegységbe, melyre meghívta korának legjobb magyar tudósait (Schafarzik Ferenc, Papp Károly, Laczkó Dezső geológusokat). Közreműködésükkel értékes tudományos munkákban dolgozta fel a Kaukázus természeti földrajzát, különösen a hegység gleccsereit. Déchy két expedíciót vezetett a Himalájába is. Gubányi Károly (1867-1935) Mandzsúria és Ausztrália földrajzi leírója Idehaza, mint mérnök, a Győr-veszprémi vasútvonal építésén dolgozott. 1898ban Kelet-Ázsiába utazott, és elvállalta a mandzsúriai vasút egyik szakaszának megépítését. Öt év alatt bejárta az egész országrészt és könyv alakban örökbecsű korképet és földrajzi leírást készített az akkori Mandzsúriáról. Később öt éven át, Ausztráliában gazdálkodott (19061911). Ottani tapasztalatairól is könyvet írt. ^f

0m

\ Reguly Antal * \ 819-1858) zszaki-Urál f^^J dományos kutatója ^•HK Zircen született és nevelkedett, riflj Példaképének Körösi Csorna Hm Sándort tekintette. Nem a H^Hi romantikus őshaza-keresés, hanem tudományos alaposságú nyelvészeti kutatások vezérelték az Ural vidékére. Három éven át (1844-46) nyomorúságos létfeltételek között tanulmányozta a Volga és az Ob mentén élő nyelvrokonaink, a votjákok és az osztjákok életét, szótárt állított össze és néprajzi anyagot gyűjtött. Elkészítette Északi-Urál térképét, földrajzi leírását. Betegen tért haza, munkáinak zöme csak halála után jelent meg. Ujfalvy Károly (1842-1904) Közép-Ázsia és India kutatója Erdélyi származású szülőktől Bécsben született. Bonnban szerzett bölcsészdiplomát, majd Párizsba költözött. Feleségül vette Marie Bourdont, és megkapta a francia állampolgárságot. Hivatalos támogatással - feleségével együtt - 1876-77-ben Nyugat-Turkesztánban (Közép-Ázsiában) járt tudományos kutatóúton. A gyűjtött hatalmas néprajzi, nyelvészeti és embertani anyag tudományos leírása Párizsban, franciául jelent meg. Magyarul csak felesége népszerű útleírását adták ki. 1880-ban újra Turkesztánban, 1881-ben Indiában kutattak együtt. Vámbéry Ármin (1832-1913) Dervisruhában Közép-Ázsiában Kockázatos utazással hívta fel magára a világ figyelmét: mohamedán zarándoknak álcázva magát, karavánokhoz csatlakozva eljutott az akkor még független Khivába és Buharába (1862-64). Utazásának fő mozgató rugója nyelvészeti és néprajzi ismeretek szerzése volt.