Lendvai Timár Edit: Magyar utazók, földrajzi felfedezők (Érd, 2009)

Széchenyi Béla vezette expedíció Kelet-Ázsiában

Lóczy. A Széchenyi-expedíció tagjai Széchenyi Béla vezette expedíció Kelet-Ázsiában 1877-1880 Ázsia tudományos feltárása szempontjából a legtöbb eredménnyel hazatérő magyar expedíció a Széchenyi Béla Széchenyi István fia - vezette utazás volt. Széchenyi vállalkozásához olyan fiatal és tehetséges kutatókat keresett, akik képesek megvalósítani a nagy volumenű Kelet-, Délkelet-Ázsia területére, illetve a Himalája vidékére tervezett vállalkozását. Az expedíció tagjai a geológus Lóczy Lajos (1849-1920), a térképész Gusztáv Kreitner (18481893), és a nyelvész Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) voltak. Az expedíció első állomása Bombay (ma Mumbay) volt, innen Bálint Gábor Dél-Indiába indult a tamil nyelv tanulmányozására, Lóczy és Kreitner Észak-Indiába utazott. Lóczy Calcuttában megtalálta Körösi Csorna Sándor önéletrajzát és kéziratait. Több utat tett Szikkim hegyvilágában. Az itt töltött hetek alatt nemzetközi elismerést kiváltó geológiai megfigyeléseket tett. Leírta a szikkimi takaróredős hegységszerkezetet, az izosztázia* jelenségét szikkimi példákkal igazolta, és elméleti úton kikövetkeztette a Himalájától északra húzódó hegységrendszer, a Transzhimalája létezését, melyet később Sven Hedin svéd kutató tárt és térképezett fel. Az expedíció tagjai 1878-ban Calcuttában találkoztak, ahonnan Szingapúr érintésével Kreitner és Bálint Gábor Sanghajba, Lóczy és Széchenyi Jáva szigetére utaztak. Itt tanulmányozta Lóczy a Merapi-vulkánt. A későbbiekben Széchenyi és Kreitner Japánba utazott, és feltehetően első magyarként Széchenyi kapaszkodott fel a Fudzsi-ra. Visszatérve Kínába kezdetét vette az expedíció tudományos értelemben egyik legértékesebb része. Lóczy Észak-Kínában löszkutatásokat végzett és újszerű elméletet fogalmazott meg a Góbi-sivatag keletkezésének szárazföldi eredetéről. Az expedíció eljutott Tunhuangba, az ezer Buddha Csarnokai barlangszentélyekhez, és mivel Lóczy nem volt művészettörténész, hazatérte után felhívta Stein Aurél figyelmét a látottakra. A későbbiekben Stein feltárása világhírű eredményekkel gazdagította a tudományt. A statisztikai adatok mindig beszédesek: az expedíció szárazföldön 10.000 kilométert tett meg, 700 kilogrammnyi Jáva. Boro-Budur romjai, Lóczy Lajos felvétele, 1878. Kuku nor látképe (Morelli Gusztáv fametszete, mely id. Lóczy Lajos fényképe alapján készült)