Lendvai Tímár Edit (szerk.): Germanus Gyula. A tudós és az ember (Érd, 2009)

Zarándoklatok; Tudományos munkássága (1934-1965)

Germanus Gyula már egyetemistaként kapcsolatba került földrajztudósokkal. Egyetemi indexében olvasható Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Kövesligethy Radó neve. Nagy hatással volt rá Vámbéry Ármin, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója, Törökország, Perzsia és Közép-Ázsia legendás utazója. A Turáni Társaságban ismerkedett meg Teleki Pállal, akihez - nem mindig polémiamentes - barátság fűzte. Később ő követte Teleki Pált a Közgazdaságtudományi Kar Keleti Intézetének igazgatói székében. Munkásságában gyakran hivatkozik az ókor geográfusaira,

arab utazók leírásaira. Egyik eszményképe, Ibn Battuta, a híres arab utazó volt. Germanus Gyula bejárta Törökországot, Egyiptomot, Arábiát, s India számos vidékét. Földrajzi látásmódja, szintézisalkotó képessége tükröződik útirajzaiban. „A föld és faj hatása a történelemben" című műve, valamint „Arábia földrajzi leírása" legfontosabb munkái közé tartoznak. Tanúvallomásával sorsdöntő szerepe volt a második világháború után népbíróság elé állított Almásy László sivatagkutató felmentésében, ártatlanságának tisztázásában.

Válogatás Germanus Gyula felvételeiből. A fotók tükrözik a közel-keleti utazások megpróbáltatásait, illetve a válogatás szempontja az volt, hogy a fényképek a „geográfus" látásmódjával készüljenek

Dardzsiling (India), ahol gyakran töltötte Világhírű adzsantai buddhista barlangok, Ingókö képződmények a Dikurha palota

Germanus Gyula és Hajnóczy Rózsa az év Maharastra, India kertjében (India, Haiderábád)

legmelegebb időszakét

Pihenő a sivatagban Egy utazás komoly megpróbáltatásokkal jár, egy Aden kikötője (Jemen)

elromlott busz a sivatagban, útban Mekka felé (1935)

37