Lendvai Tímár Edit (szerk.): Germanus Gyula. A tudós és az ember (Érd, 2009)
Zarándoklatok; Tudományos munkássága (1934-1965)
Germanus Gyula emberi portréja könyvein keresztül elevenen rajzolódik ki olvasói képzeletében. A kiállítás ezen túlmenően megpróbálja bemutatni Germanus a tanítvány, a sejk, a nyelvzseni, az irodalmár, a boksz- és a lovaglás szerelmese és a hegedűművész arcát is. Germanus művészi érzéke egész életét végigkísérte. Ha fáradt volt, vagy csak kedve úgy hozta, gyakran hegedült, akár lakásán tartott órái befejezéseképpen is. Élete volt a mozgás, fiatal korában bokszolt és vívott, és még 90 évesen is rendszeresen lovagolt. Egyetemi tanárként minden nap délután kettő és négy között lepihent, hogy még eredményesebben tudja folytatni munkanapját. A nyelveket egész életén át tanulta, hatvan év arab nyelvismerete után is kiszótárazott minden új fogalmat, kijegyzetelt minden érdekes cikket, tanulmányt. Az arab, török vagy indiai kultúrát irodalmán keresztül próbálta megismerni, ahogy a magyar kultúrát is irodalmán keresztül próbálta megismertetni e távoli térséggel. Ennek bizonyítékai Petőfi és Madách műveinek arab fordításai. Emberségből is számos alkalommal mutatott példát. A második világháború alatt zsidókat bújtatott lakásán, személyesen közbenjárt ismerősei, kollégái érdekében, legyen szó népbírósági perről vagy éppen jól fizető állásról. Germanus 96 év élettapasztalata során kialakult sokoldalú személyisége izgalmas kutatómunkát ad még a jövő nemzedékeinek. Germanus és Kajári Kató kedvelt Cigánylakodalom Germanusról Kisfaludi Stróbl Zsigmond Germanust 90. szülekirándulóhelye, Királyrét még életében elkészítette a kiállításon tésnapján egy állatkerti is látható büsztöt oroszián, Zambia is köszöntötte 31 Germanus nagyon szerette az állatokat, a képen Peggy, „csodálatos" kutyájuk látható Házizene Kajári Katalinnal Germanus egyik lovászával, és egyik kedves lovával Germanus kereste a kalandot, a kihívásokat, harci tevén jutott el Medinába (1935)
