Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

KÖZMŰVELŐDÉS - A Teleki Sámuel-érem és a kitüntetettek (KUBASSEK JÁNOS)

KÖZMŰVELŐDÉS DR. KUBASSEK JÁNOS A TELEKI SÁMUEL-ÉREM ÉS A KITÜNTETETTEK A Magyar Földrajzi Társaság és Érd városa közös kitüntetése a Teleki Sámuel-érem, mely egyike azon számos rangos szakmai kitüntetéseknek, melyekkel elismerik a földrajz és a társtudományok képviselőinek munkásságát. A külföldön végzett kutatómunkában, expedíciós tevékenységben, s eredményeinek közzétételében, illetve a magyar utazók munkásságának megismertetésében kimagasló személyek elismerésére Balázs Dénes már 1989-ben a Magyar Földrajzi Társaság választmányi ülésén javaslatot tett egy kitüntetés létrehozására. A legismertebb Afrika-kutató, a Rudolf- és a Stefánia-tavak felfedezője, egy működő vulkán névadója, Teleki Sámuel nevét javasolta a kitüntetésre. Az elismerést a Magyar Földrajzi Társaság Érembizottságának javaslata és a Társaság választmányi ülésének döntése alapján, a közgyűlés jóváhagyásával ítélik oda, évente egy, legfeljebb két személynek. A kitüntetéssel oklevél és Teleki Sámuel képmását ábrázoló bronzplakett - Domonkos Béla szobrászművész alkotása — kerül átadásra, a megszokottaktól eltérően, nem a rendes évi közgyűlésen, hanem Érden, az Érdi Napok rendezvényei keretében. A kitüntetést a Magyar Földrajzi Társaság elnöke és Érd város polgármestere együttesen nyújtják át a múzeumban, ünnepélyes keretek között. A javaslattétel elsősorban a múzeumigazgató kötelessége, de bárki javasolhat érdemesnek ítélt személyt, megfelelő, írásbeli indoklással. Balázs Dénes mint javaslattevő ragaszkodott ahhoz, hogy őt soha ne tüntessék ki ezzel az éremmel, bár mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy tevékenységével elsősorban ő érdemelte volna ki elsőként ezt az elismerést. A kitüntetést első ízben a Gábris Gyula vezette 1987—88-as Magyar Tudományos Afrika-expedíció tagjai kapták meg. E kitüntetésben részesült Móga fános főiskolai adjunktus 1992-ben, aki Borsos Balázzsal igen nehéz feltételek közepette járta be Kelet-Afrikát, s Teleki után első magyarként jutott el a Teleki-vulkán kráteréhez. Érdemes megemlíteni, hogy a továbbiakban kik és miért részesültek ebben az elismerésben. Székely András az ELTE tanszékvezető docense a Kárpát-medencében, Európában, Ázsiában megvalósított tanulmányútjaiért, a világ vulkánjain Itáliában, Tanzániában, Mexikóban végzett terepkutatásaiért, a Szovjetunióról írt természetföldrajzi monográfiájáért, a TIT szervezeteiben és a Földtudományi Szabadegyetemeken tartott emlékezetes előadásaiért kaphatott Teleki-érmet 1992-ben. Less Nándor posztumusz kaphatta meg a Teleki-érmet 1993-ban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem biológusa önerőből nagy utazásokat tett a Kárpátokban, Kelet-Törökországban, az Araráton és a Pontuszi-hegységben. Három alkalommal járt Kínában. A világszerte népszerű Lonely Planet útikönyvsorozat számára ő írta le a Jülong San ismeretlen hegyláncait, s ez által nemzetközileg kiemelkedő módon járult hozzá Kína turisztikai feltárásához. Bejárta Délkelet-Ázsiát, Vietnámot, Laoszt, Thaiföldet, Malajziát és Szumátrát. Kitűnő útikalauzt készített a Capatini-hegységről. Kandidátusi értekezését a Délkeleti-Bükk