Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)
A MÚZEUM - Érdért és az érdiekért — helytörténeti kutatások (KOVÁCS SÁNDOR)
- Balázs Dénes: Érd és környéke a katonai felmérések térképein — FMT 11. (1992) pp. 37-40. - Sprincz Emma: Érd területének története a római császárkorban — FMT 12. (1993) pp. 9-14. - Mihály Péter. Kaptárkő-lelőhelyek Érd környékén - FMT 13. (2004) pp. 61-67. - Uhrin Gábor. Érd és környéke növényföldrajza és növénytársulásai - FMT 14. (2005) pp. 51-63. - Stencinger Norbert. Az 1684. évi érdi ütközet csatatér kutatásának tapasztalatai — FMT 14. (2005) pp. 35-42. - Stencinger Norbert. Az 1956-os események és következményei Érden - FMT 15. (2006) pp. 73-81. Balázs Dénes példája nyomán később a történelem szakos diplomával is rendelkező Kubassek János és Kovács Sándor is egyre inkább bekapcsolódott ezekbe a helyi kutatásokba. Meg kell említenünk elsőként Kubassek János Érdről írt útikönyvét is, amely az első volt e műfajban, és egy évtizedes gyűjtőmunkánk adatbázisára épült. Kovács Sándor kutatómunkájának legelső termései a Honismeretben Sárkány Ambrus érdi birtokosról megjelent tanulmánya és a Turista Magazinban írt cikkei voltak. Ezeket követte a Tájak Korok Múzeumok (TKM) sorozatban megjelent, Balázs Dénessel közösen írt első érdi műemléki turistakalauza „Érd. Műemlékek" címmel. A korábbi TKM füzetet frissítették fel 2000-ben Kovács Sándor és Tarnay Tünde műemléki mérnök „Érd történeti emlékei" címmel, amit egy év múlva német nyelven is megjelentetett a múzeum. Utóbbihoz Schneider Ferenc, a Liget Termál Szálló akkori tulajdonosa 30 ezer forinttal járult hozzá. A fordításban Karsch Manfréd német anyanyelvű érdi művész és dr. Nemerkényi Antal egyetemi docens működött közre. A 2000-ben megjelent Érdi Krónika vált a két évtizedes helyi kutatások legteljesebb kincsestárává. A régebbi korokról több levéltáros, történész, biológus, néprajzos kutató készített értékes, újonnan feltárt adatokat tartalmazó tanulmányt, amelyek nagy mértékben hozzájárultak tudományos kiadványunk sikeréhez. Az Árpád-házi királyok korát Horváth Lajos levéltáros, a török hódoltság korát dr. Krizsán László történész, a XIX. századot dr. Kéringer Mária levéltáros írták meg. Kovács Sándor és Timár Edit a viharos XX. század egy-egy kisebb korszakát, eseményeit, nevezetesen az érdi Nemzeti Bizottság, illetve a Vörös Hadsereg által elhurcolt érdiek témáját dolgozták fel. Balaton Katalin tanárnő az érdi zsidóság történetét mutatta be. Tarnay Tünde műemléki szakmérnök Érd műemlékeiről és népi építészetéről készített alapos tanulmányokat. A nemzetiségek történetét és néprajzát dr. Kerékgyártó Imréné ismertette. A kötet végén szereplő életrajzi kislexikon, kronológia és bibliográfia összeállítása Kovács Sándor munkája volt. A kötetet 2004-ben bővített formában - tekintettel a létesítendő hely- és sporttörténeti kiállításra - Klész László által írt sporttörténeti fejezettel kiegészítve újra kiadta a város. A könyv címlapjára ekkor a harangjáték helyett a múzeum klasszicista épülete került. Kovács Sándor legrészletesebb levéltári kutatásokon alapuló munkája az Érd iskolatörténetéről írt monográfiája volt, ami Érden az első átfogó feldolgozásnak számított ebben a témában. Az Érdi Újság sorozatba illeszkedő kötetet 2005. szeptember 26-án mutatta be a nagyközönségnek Varga László, az önkormányzat Művelődési Bizottságának akkori elnöke, dr. Kéringer Mária levéltáros, a könyv lektora és dr. Kubassek János múzeumigazgató.
