Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)
A MÚZEUM - A kelta földvártól a sportrepülőtérig - Érd várostörténeti kiállítása (KOVÁCS SÁNDOR)
)1 ségét, melyet két miniszterelnök, Teleki Pál és Bárdossy László is elismert. A kiállítás rövid ízelítőt ad Erd iskolatörténetéből, kultúrtörténetéből és sporttörténetéből. Külön rész foglalkozik Érd sporttörténetével. Kiemelten ismerteti az 1929-ben létesült egykori érdi sportrepülőtér történetét. Ennek az ófalusi réten, rác szóval az ún. Barán található hangárjai a második világháborúban pusztultak el. Látványos tárgyként lebeg a látogató feje felett egy korabeli sportrepülő nagy méretű modellje. (Bü 131 Jungmann típusú duplaszárnyas repülőgép 1:40 arányban kicsinyített változata.) Az itt is megforduló Almásy László szaharai földrajzi kutatóútjaira, illetve a Földközi-tengert a Gerle- 13-mal megkerülő Bánhídi Antal repülőútjaira is emlékezünk. A mai sportolók közül Majthényi Szabolcs vitorlázó világbajnokunk, Gyurcsa Zsuzsa atlétikában jeleskedő versenyző és Kozma Mihály {Puskás és Tichy után a harmadik gólkirály) járult hozzá, hogy teljesítményeit a szűkebb pátriárka múzeumában is büszkén ország-világ elé tárhassuk, akárcsak a helyi labdarúgócsapatok, a kézi- és kosárlabdázás eredményeit is. Varga László kiállítás megnyitón elhangzott beszéde: „Tisztelt Hölgyeim és Uraim, köszöntöm Önöket, és köszönöm a szót. Örömmel és régóta vártuk a mai napot, a Helytörténeti és Sporttörténeti kiállítás megnyitását. Engedjék meg, hogy felidézzem annak rövid történetét, hogy miként jutottunk el a mai napig. A múlt század közepén már volt egy helyi emlékeket tartalmazó gyűjtemény, de annak az anyaga elkerült Érdről, ez szomorú. Városunk megkapta az APV Rt.-től a hajdan volt MHSZ ház tulajdonjogát, ahol most a megnyitó ünnepséget tartjuk. Ez után, 2003 őszén fogalmazódott meg tevőlegesen, hogy a városunknak szükséges lenne egy a múltját bemutató kiállításra. Ekkor hívtuk mindazokat, akikről tudtuk, hogy saját érdeklődésük, munkájuk során Érd emlékeit gyűjtötték, kutatták. A találkozóra, majd a további megbeszélésekre dr. Kubassek János vezette Magyar Földrajzi Miizeumban került sor. A meghívottak majd mindegyike részese volt a további munkálatoknak is. A különböző gyűjtési területeket képviselők munkáját a Matrica Múzeum igazgatóasszonya, néhai dr. Poroszlai Ildikó, majd dr. Vicze Magdolna hangolta össze. Az ő munkájának köszönhető, hogy múzeumhoz illő formában és körülmények közt láthatjuk a neolitikumtól közel napjainkig városunk történetét, dióhéjban. Önkormányzatunk az indulástól kezdve, több mint húszmillió forintot fordított a ház felújítására és felszerelésére, a kiállítás elkészítésére. Városunk intézményei is hozzájárultak a kiállítási anyagok összegyűjtéshez. Felsorolnám betűrendben: a Batthyány Általános Iskola; Csuka Zoltán Könyvtár Miklósi Csabáné vezetésével; a Magyar Földrajzi Múzeum, mint házigazda Kovács Sándor közreműködésével; a Vörösmarty Mihály Gimnázium történelemtanári közössége. A százhalombattai Matrica Múzeum nyújtotta a legtöbb segítséget úgy tárgyak kölcsönzésével, mint szakmai munkával a már említett dr. Vicze Magdolna mellett munkatársai: T. Németh Gabrielba, Szilágyi Dániel és a restaurátorok. A szentendrei Ferenczi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára és Fegyvertára is tárgyi eszközökkel gyarapította a kiállításunkat, olyanokkal, amiket korábban Varga László gimnáziumi tanár, önkormányzati képviselő, az Erdi Krónika és a Hely- és sporttörténeti kiállítás kezdeményezője
