Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - Hagyatékok és történetek (KUBASSEK JÁNOS)

és csalódásokkal, míg Ajtay Ferenc földrajztanár és Gyurka László villamosmérnök segítettek a mázsányi súlyú kopjafa áthozatalában. A konzerválást a Néprajzi Múzeum munkatársai, GaálJános és Simon Ildikó végezték. Siketült kiállítási bemutatásra előkészítenünk a kopjafát. Meghívtuk a budapesti unitárius püspökség képviselőit az avatásra, remélve, hogy örülnek az eseménynek. A meghívók postázását követően dörgedelmes hangú telefonhívást kaptam a püspökségről, s egy titkár számonkérő stílusban vont felelősségre, hogyan lehetett őket kihagyni ebből az eseményből, s miért nem tüntettük fel az ő nevüket is a meghívón, mert ők is szerepelnének az ünnepségen. Tömören közöltem vele, hogy még százezer forint hiányzik a kopjafa csúcsdíszítésének teljes helyreállításához, s itt a nagyszerű alkalom, hogy a püspökség kiegyenlítse ezt a hiányzó összeget, s így teljes jogú részese lehet a kopjafa megmentésének. Kértem, adja meg a pontos címüket, ahova a számlát küldhetem. A püspöki titkár úr nagyon meglepődött, s részvállalási és szereplési buzgalma azonnal a nullára mérséklődött... A beszélgetésből egyébként kiderült, hogy sem Balázs Ferencről, sem Mészkő faluról nem sokat tudott, csak egy nyilvános eseményen szeretett volna tündökölni... A DÉCHY-HAGYATÉK PUSZTULÁSA Ajkán kerestem fel a Kaukázust járó hegymászó, Déchy Mór unokáját, Déchy Liane-x., aki könnyes szemmel idézte fel családját, nagyapját, s a tudós hegymászó hagyatékának sorsát. Elmondta, hogy a második világháború idején Dabason, egy kúriában őrizték Déchy Mór kaukázusi útinaplóit, levelezését és kottagyűjteményét. A háború utolsó hónapjaiban, a szovjet Vörös Hadsereg katonái Dabast is elfoglalták, s a kúria bútorait baltával szilánkokra hasogatva tüzet raktak az udvaron, s úgy melegítették átfagyott kezüket, lábukat. Amikor a bútorfa elhamvadt, könyveket, iratokat vetettek a lángok közé. így került tűzre Déchy értékes kézirathagyatéka, és kottagyűjteménye, köztük Liszt Ferenc etedeti kottáival. A helybéliek közül senki sem merte megakadályozni a szörnyű barbarizmust. A történet leggroteszkebb momentuma az, hogy Déchy Mór Kaukázusra és a szikkimi Himalájára vonatkozó feljegyzéseit arcvonásaik szerint ázsiai katonák dobták a tűzre. Fogalmuk sem volt arról, hogy esetleg saját hazájukra vonatkozó értékes irományokat pusztítottak el... VEDRES LÁSZLÓ HAGYATÉKA Megrendítő találkozásom volt Vedres László (1942-1975) utazó özvegyével, JakabfJy Anna egyetemi docenssel, aki önzetlenül adományozta nekünk a természetes vízi utak, a Rhône, a Visztula, a Neretva, a Nílus és a Tigris kajakos vándora, Vedres László hagyatékát. A fiatalon, tragikusan elhunyt Vedres Lászlót személyesen ismertem. A TIT Bocskai úti stúdiójában 1974 őszén tartott előadássorozatán kijelentette, hogy a tavaszi programokra már nem kerülhet sor, mert ő nem fogja megélni a következő nyarat. A gyógyíthatatlan betegség tudatában tartotta meg előadásait a „fáraók folyóján", a Níluson megtett útjairól.