Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)
A MÚZEUM - A Magyar Földrajzi Múzeum épületegyüttese megújult (KOVÁCS TIBOR)
A MÚZEUM KOVÁCS TIBOR (oki. építészmérnök, old. gazdasági mérnök) A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉPÜLETEGYÜTTESE MEGÚJULT Érden az Alsó, Felső utca, valamint a Budai út által határolt területen található épületcsoport, Magyarország azon kevés — műemléki védelem alatt álló — építészeti emlékei közé tartozik, melynek mind a négy épülete, fő szerkezetében, épen vészelte át az elmúlt, mintegy másfél évszázadot. A XIX. század első felében épült, és stílusjegyei alapján Hild József alkotásának tulajdonított épületegyüttest fennállása alatt, a mindenkori funkciójához igazítva többször átépítették, bővítették. A kert szabad részeibe új épületek kerültek, melynek eredményeképpen az eredeti állapot alig felismerhetővé vált. Ezen állapotban találta a múzeumot és kapcsolódó épületeit az ezredforduló. A főépület vészelte át legjobban 150 év viharait. Kisebb átalakítások ugyan történtek rajta, melyek közül a nyitott udvari folyosó ablakokkal történő lezárása volt a legjelentősebb, de ez az épület eredeti képét jelentősen nem változtatta meg. Sajnos ez nem mondható el a kocsiszínről. Az iskolának történő átépítés során bezárásra került a boltíves oszlopsor, végét tanári lakást magába foglaló épületrésszel, nyugati oldalát pedig a folyosó funkcióját betöltő toldalékkal látták el. A kocsiszín eredeti formája a felismerhetetlenség homályába merült. Durva beavatkozásnak számított a kétszintes pártházzal a kocsiszín és a főépület „összeépítése", mely fontos részleteket takart el az eredeti épületekből. A két gazdasági épület közül az Alsó utcait lakás céljára, a Felső utcait pedig üzletek céljára hasznosították az utóbbi évtizedekben. A funkcióváltás a Felső utcai épület nyílászáróit érintette súlyosabban, és mindkét épület esetén a sok pótlólagos válaszfal az eredeti oszlopos boltíves szerkezetet elrejtette. A kert több részre osztása és különböző funkciójú és méretű épülettel való beépítése az épületegyüttes képét a felismerhetetlenségig megváltoztatta. Szerencsére az épületegyüttes eredeti 1846. évi felmérési rajzai - levéltári anyagként Homlokzati felújítás 2000-ben
