Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

A MÚZEUM - A Magyar Földrajzi Múzeum épülete és szoborpanteonja (KOVÁCS SÁNDOR)

Prinz Gyula (1882-1973) geológus, geográfus, a Tien-san kutatója és több magyar egyetem professzora volt. Szobrát dr. Tardy János, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke avatta fel 1993. szeptember 18-án. Köszöntőt mondott Harmat Béla polgármester. Az orvos, utazó Sáska László (1890—1978) szobrát az addig magányosan álló Stein Aurél szobra mellé, az udvar hátsó kapuja felé vezető ösvény mellett helyezték el. Avatását dr. PappVáry Árpád térképész, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke 2005. szeptember 29-én tartotta. Köszöntőt mondott dr. Döcsakovszky Béla polgármester, a művészt bemutatta dr. Kubassek János múzeumigazgató. Legújabb szobrunk a turkológust, Közép-Ázsia kutatóját, Vámbéry Ármint (1832—1913) ábrázolja, új sort nyitván, a többiekre merőlegesen, a főépület felé néz. 2007. szeptember 24-én avatta fel - dr. Kubassek János múzeumigazgató köszöntő beszéde után - T. Mészáros András Érd polgármestere és a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, dr. Papp-Váry Árpád. Figyelemre méltó a szobrokon kívül a főépület sarkánál lévő ekvatoriális bronz napóra. Ezt dr. Mérő József tanszékvezető főiskolai tanár tervei szerint, társadalmi munkában a Ganz MÁVAG soroksári öntödéjében készítették el. Az akkori érdi tanács költségvetési üzeme és az Érdi Építőipari Szövetkezet által épített talapzatra került fel. A műszer pontosan délnek tájolva, az Egyenlítőre merőlegesen, a Föld tengely szögének megfelelő dőlésszögben lévő rézpálcájával mutatja a helyi időt a félgömb alakú, római betűs skálán. Mivel a legtöbb napóra falra helyezett, horizontális vagy a földbe szúrt árnyékvetőjű, vertikális napóra, ez az itteni szerkezet ritkasága miatt is értékes. Beállítását Bartha Lajos F.R.G.S., a Magyar Földrajzi Társaság akkori könyvtárosa végezte. Felavatására 1984. október 30-án került sor. Sáska László szobrát Papp-Váry Árpád avatta, mellette Döcsakovszky Béla polgármester (2005)