Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Lendvainé Timár Edit: Egy svéd botanikus, geográfus a Tátra vidékén - Göran Wahlenberg természettudományos munkássága az Északnyugati-Kárpátokban

VC o adott Florae Scepusiensis Elenchus, sen Enumeratio plantarum in Comitatu Hungáriáé Scepusiensi, eumque percurrentibus montibus Carpathicis sponte crescentium, illetve 1801-ben megjelent Catalogus Plantarum variorum Scepusii című műveit. Genersich Sámuel (1768-1844) a híres lőcsei orvos-botanikus két egymást kiegészítő művében több mint 1500 növényt írt le a Magas-Tátrából és a Szepesség vidékéről. Wahlenberg a Tátra növényzetéről írt könyvében gyakran hivatkozik Genersich Sámuelre, akit a későbbiekben meg is látogatott Lőcsén, hogy megnézze növénygyűjteményét. 1811-ben Berlinbe utazott, hogy a neves geológus Leopold von Buch-val

1 (1774-1853) és a botanikus Ludwig Willdenows-sal

3 (1765-1812) találkozzék, és ugyanakkor felkészüljön a Nyugati-Alpokba a Tátra-, és Fátra-vidékre tervezett útjára. Wahlenberg személyes kapcsolata Buch-val néhány évvel korábban kezdődhetett, amikor a német geológus Lappföldön tett kutatóutat. Berlini tartózkodásának másik fontos oka volt saját utazási eredményeit összefoglaló Lappföldről szóló jelentős műve, egy új Flora Lapponica kiadása 1812 tavaszán. A három és fél évig tartó Közép-Európai kutatóútjának állomásait rendkívül következetesen napról napra dokumentálta útinaplójában (Resa i Tyskland, Schweiz och Ungern 1811-1814, UUB Handskriflavdelning), illetve részletesen beszámol tudományos megfigyeléseiről Olof Swartznak, barátjának és munkatársának írott húsz darab levelében is. (Brev till Olof Swartz, UUB Handskriflavdelning) Wahíenberg látogatást tett több berlini botanikus-kertben és híres növényházban, például a Tegelfka Plantagen-ben, és Berlin legnépszerűbb botanikuskertjében, a Stolpe-ben. Berlinből Göttingenbe utazott, az általa „német Uppsala"-ként emlegetett egyetemi városba ahol néhány hónapot töltött. Gyors tavaszi kirándulásokat tett a Harz-hegységbe, majd Frankfurt és környéke hegyvidéki tájait tanulmányozta mielőtt Stuttgarton keresztül Svájcba, Badenbe utazott, hogy az Alpok természeti viszonyait tanulmányozza. 1812 júniusától 1813 májusáig tartózkodott Svájcban, elsősorban Zürichben, ahonnan Swartznak írott leveleit postázta. Járt a Gotthard-hágó vidékén, az Appenzell-hegységben, megmászta a Zürichi-tótól délre levő Rigi csúcsot. Kiemelten elemzi, hogy a bejárt területek meteorológiai sajátosságai milyen hatással lehettek a felszínformák kialakulására, különösen mészkő alapú térségekben, ahol már ekkor feltűnt Wahlenbergnek a növényvilág gazdagabb, sokszínűbb volta. Megfigyelései eredményeit egy földrajzi be-