Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Lendvainé Timár Edit: Egy svéd botanikus, geográfus a Tátra vidékén - Göran Wahlenberg természettudományos munkássága az Északnyugati-Kárpátokban

vC O Már 1800-ban megtett első útjának tapasztalataiból és eredményeiből elkészített egy új lapp flóravázlatot, mely körülbelül 800 fajt tartalmazott a gombákon kívül, ez csaknem a duplája a Linné által leírtnak. Wahlenberg igazi terepkutató volt, gyakorlott és kompetens botanikus, aki a növényeket első pillantásra felismerte. Ugyanakkor eg)' igen nehéz természettel megáldott tudós, akinek rendszeresen emberi problémái adódtak útitársaival, akik esetleg túl gyorsan haladtak, nem hagyva időt a szemlélődésre, vagy éppen a rovartan iránti érdeklődésük meghaladta a botanikait. Második lappföldi útjának (1802) új szemlélete már igazán növényföldrajzi ihletettségű. A különböző fajok előfordulását, kiterjedését és jellegzetes külső tulajdonságait az adott terület éghajlati viszonyainak, a tengerszintfeletti magasságnak, és az alapkőzet típusának összefüggésében vizsgálta. Harmadik lappföldi útjának (1807) eredménye egy átfogó földrajzi és gazdasági leírás Kemi Lappföldről, „Geografisk och Ekonomisk Beskrifning om Kemi Lappmark i Veslerbottens Höfdn ingedöme". Negyedik lappföldi útjának (1810) eredményeivel oly gazdag kutatási anyaggal járult hozzá Lappföld földrajzi és botanikai megismeréséhez, mely fölülmúlja elődei munkásságát. Elkészítette a kutatott terület részletes térképét, melyhez csatolt egy növényföldrajzi metszetet. Elemezte a különböző növények hidegtűrő képességének összefüggéseit, illetve e tulajdonság éghajlati okait. Nemcsak a természetes vegetáció kiterjedésének és a különböző fajok megjelenésének természetföldrajzi okaira tért ki, hanem elemezte a térség mezőgazdasági termelésének előfeltételeit és potenciális lehetőségeit is. Ebben rejlik Wahlenberg kutatási módszereinek és szemléletének újszerűsége. Nem véletlenül nevezi Par Eliasson Wahlenberget a svéd növényföldrajz - mint tudományterület - megteremtőjének. Wahlenberg felismerte, hogy a földrajzi környezet, a temészetföldrajzi faktorok alapvetően meghatározóak a növényvilág szempontjából. E szemlélet végigkísérte egész tudományos munkásságát. 1811-1814 között is, amikor a svéd kutató Közép-Európába utazott, hogy lappföldi tapasztalatai alapján összehasonlító növényföldrajzi kutatásokat végezzen az Alpok, és a Tátra- és Fátravidék hegységeiben és völgyeiben.