Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kubassek János: Mozaikok a Kárpát-medence természeti értékeinek feltárásából

Vi ^ szájhagyomány alapján örökítette meg a magyarok történetét. A történelmi események földrajzi keretbe való ágyazása terén úttörő munkát végzett Anonymus, s műve évszázadokon át a leggyakrabban idézett történeti források egyikévé vált. Nem feledkezhetünk meg az Itáliából Magyarországra érkezett diplomatáról, Pietro RansanoróT, akit latinosan Petrus Ransanus néven is számontart a tudomány. A Mátyás király udvarában működött nápolyi követ feltehetően hazai szerzőktől kapott krónikaszöveg alapján írta meg Magyarország történetét. A kéziratos mű 1558-ban nyomtatásban is napvilágot látott Epitome rerum Ungaricarum néven. A könyv számos földrajzi vonatkozású utalásban hívja fel a figyelmet a Kárpát-medence természeti értékeire, köztük néhány magyarországi barlangra. Dénes György érdeme, hogy a szpeleológiai tudománytörténeti irodalom számára a figyelem fókuszpontjába állította Georgius Wernherus: De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation című, 1549-ben megjelent munkáját, mely rövid leírást ad közre az Aggteleki-barlangról. EGY SOKOLDALÚ POLIHISZTOR ÉS KÖVETŐI f-yrf magyarországi természeti értékek megismerése szempontjából alapvető for<34H'ásműnek számít Bél Mátyás (1684-1749) első latin nyelvű műve, az 1723ban, Nürnbergben publikált Hungáriáé antiquae etnovae prodromus, azaz A régi és az új Magyarország leírásának előfutára, amely ígéretes cím, s már sejteti a későbbi hatalmas enciklopédia megjelentetésének szándékát. Bél Mátyás ma is megszívlelendő gondolatként írja le 1723-ban: ,A tudomány az, amire aligha lehet túl sokat költeni, főként, ha valamelyest a haza dicsőségét és ékességét szolgáljuk vele. Szűkkeblííségre vall ugyanis, és idegen a nemes gondolkodástól a költségeket hánytorgatni föl a múzsáknak, vagy a hasznot húzni a velük való foglalkozásból. " E gondolatok lejegyzése óta számos példa igazolta, milyen szörnyű károk keletkeztek abból, hogy a haszonelvűség oltárán, a pillanatnyi érdekek nyomásának engedve hagytunk elkallódni olyan értékeket, melyekből nemcsak a jelen, hanem a jövő is építkezhetne. Bél Mátyás következő nagy műve a mai napig az egyik legfontosabb forrás, a Notifia Hungáriáé novai historico geographica, mely 1735 és 1742 között Bécsben