Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Kázmér Miklós: Az Úr-völgyi (Zólyom vármegye) rézbánya és ásványai 1669-ben Edward Browne angol orvos szemével

róluk szóló információk, vélemények tudományos színvonalú közreadása (pl. HÓIBAN et al, 2001). Legújabban RÓZSA PÉTER (1999) szerkesztésében jelent meg tanulmánykötet ROBERT TOWNSON angol utazó 1793-as magyarországi utazásáról, részletesen feldolgoz­va geológiai, ásványtani, növénytani, rovartani és néprajzi megfigyeléseit. E munkát pél­daképnek tekintve ezúttal az első lépést tesszük meg EDWARD BROWNE 17. század végi munkásságában rejlő magyarországi vonatkozások feltárásában, eredményeit egyúttal európai keretben elhelyezve. ^N^Z utazók kikérdezése, ill. az általuk írt és megjelentetett útibeszámolók so­Cr^-/-kasága a tudományos információszerzésnek bevett gyakorlata volt a korai új­korban. A Brit Birodalom gyors terjeszkedésének idején a nagyszámú utazó beszámo­lója - akik sokszor az otthon maradt tudósok igényei szerint alakították útvonalukat ­már lehetővé tette az adatok és értesülések többszörös ellenőrzésén alapuló kritikai módszer alkalmazását (CAREY, 1997). Különös szerepe volt a londoni természettudományi társaságnak, a Royal Societynek az utazók tudományos támogatásában, ill. megfigyeléseik és gyűjtött anya­gaik feldolgozásában és archiválásában. A Társaság már fennállásának második évti­zedében kibocsájtotta múzeumának katalógusát (GREW, 1681), mely egyben magas­szintű tudományos leírás és osztályozási kísérlet is volt. Fennállásának fénykorában, a HENRY OLDENBURG titoknokoskodása idejére eső évtizedekben a társaság rendszeresen általános, ill. helyspecifikus kérdőíveket bocsájtott ki, melyekkel irányította az utazók megfigyeléseit (SPRAT, 1667). Ezeket jelentős részben ROBERT BOYLE 1 fogalmazta, bár névtelenül jelentek meg. (BOYLE szellemi és anyagi értelemben egyaránt a Royal Society éltetője volt (KEAREY, 1971, p. 178). BROWNE több cikke (l670a-c) ezekre a kérdő­ívekre adott válaszokat tartalmazza, maga BOYLE pedig - szokásához híven név említése nélkül - BROWNE megfigyelésére hivatkozik többek között 'Of temperature of the Subterraneal Regions' 2 c. munkájában (BIRCH, 1772, vol. 3., p. 338). A Grand Tour, a britanniai jómódú, nemes és közrendű ifjak képzését betetőző európai (kör)utazások beszámolóinak irodalom-, kultúr- és tudománytörténeti szem­pontból egyaránt gazdag irodalma van (újabban 1. BUCK, 1985). STOYE (1989) és TUDOMÁNYOS UTAZÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom