Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában
f/ío6w£ ^(wmMm (/762-/827) aÛc-vù"stcmvAe a Cfíffoyhát-med&nce ... ° szerkezetű, szürke és fekete üveges szurokkődarabokból (pechstein) áll, benne szétszórtan adulárparallelopipedonok, pumex [horzsako] törmelék, s itt-ott vöröses-fehér petrosilex [kvarcit] alapanyagú porfírdarabok átlátszó kvarcszemcsékkel. E fragmentumok megjelenése a szokásosnál heterogénebb, s a beágyazó vagy cementáló anyag sem kevésbé külön/eges. Külsőleg homokkőre vag}' összezúzott kvarcra hasonlít, egyes helyeken, ez különösen nagyítólencsén keresztül látszik, csavart szálas szövete van, másutt inkább szurokkőre emlékeztet, de áttetsző és némileg szemcsés. A legtömöttebb részen ütésre szikrát ad. Bár e breccsa rendkívül heterogénnek tűnik, valójában eléggé homogén természetű, A különféle színű szurokkő darabok, valamint a pumex és a cementáló anyag egyforma tulajdonságúak. Forrasztócsőben foszforeszkálva megduzzadnak, s vízen úszó fehér salakot képeznek. Némelyik eredeti térfogatának öt-hatszorosára is fölpuffad. " 16 Egyetértve idézi Fichtel leírását, 17 majd a kőzet keletkezésével kapcsolatban kifejti saját álláspontját, melyet joggal tekinthetünk 'àplutonista-neptunista vitával kapcsolatos figyelemreméltóan kiegyensúlyozott állásfoglalásának is: „Mely vidéken találhatók ilyen példányok, s mely katalógusban lelhetü?ik ilyen minták leírására? Nemde a vitathatatlanul vulkáni területeken, ott, ahol még manapság is gyakran tombol tűz, illetve az ezen teridetek képződményeit taglaló katalógusokban? Készségesen elismerem, hogy jórészt a neptunizmus alakítja bolygónkat, vagy inkább azt a vékony külső kérget, melyet egyáltalán ismerünk, mindazonáltal bizonyos, hogy egyes helyeken a neptunizmus szünetel, s a vulkanizmus működik. Csak azt nehéz eldönteni, s ebben a tudós emberek közt nemigen van egyetértés, hogy hol végződik az egyik, s hol kezdődik a másik. A magam részéről mindig is a nagy Linneusszal értettem egyet: »Ubicunque pumices copiosiores, ibi quondam vivi vulcani exstitere, licet dudum emortui & oblivioni traditi 18 «. " 19 Townson könyvének tudománytörténeti szempontból egyik legértékesebb részét képezik tokaji-hegységi leírásai és megfigyelései. Feltűnően jól ismerte a vonatkozó szakirodalmat, s azt saját tapasztalataival összevetve alakította ki figyelemreméltóan korrekt álláspontját. Robert Townsont - Fichtel János és Jens Esmark mellett - a tokaji-hegység geológiai kutatásának egyik úttörőjének kell tekintenünk (RÓZSA R SZAKÁLL S., 1999; RÓZSA, P. et al, 2003).
