Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Lendvainé Timár Edit: Egy svéd botanikus, geográfus a Tátra vidékén - Göran Wahlenberg természettudományos munkássága az Északnyugati-Kárpátokban

11. ábra Wahlenberg emléktáblája az Egyetemi Aula falán [Fotó: lendvainé Timár Edit) met, így 22 éven keresztül, egészen haláláig, Linné professzorszékének örököseként járult hozzá a svéd- és nemzetközi tudományos élet fejlődéséhez. Szerteágazó érdeklődésének bizonyítéka számos szakcikke, tanulmánykötete. Tizennégy tudományos, botanikai-, földrajzi-, orvosi-, és mezőgazdasági társaságnak lett tagja, Berlintől Londonon át Moszkváig. Wahlenberg azonban nem vált iskolateremtővé. Saját korának tudományos közélete sajnos kevésbé értékelte munkásságát, így hatása a korabeli tudományos életre csekélyebb volt, mint azt a tudós kutató kiérdemelte volna. Az utókor azonban felismerte szemléletének újszerűségét, és napjainkban a legnagyobb svéd természettudósok sorában jegyzik nevét. Ezt bizonyítja, hogy neve felkerült Uppsala legimpozánsabb egyetemi épülete, az Egyetemi Aula falára a legnevesebb tudósok számát gyarapítva. A térképre tekintve több helyen is találkozhatunk nevével. Wahlenberg után neveztek el egy gleccsert a Spitzbergákon, illetve ugyanitt található a Wahlenberg-öböl is. A Tátrában a Furkota-völgy két tava (Alsó- és Felső-Wahlenberg-tó), a Felkai-völgyben egy virágoskert, illetve a Téry-menedékház falán egy tábla őrzi emlékét. A Felső Wahlenberg-tó 2158 méteres tengerszint feletti magasságával a második legmagasabban fekvő tó a Tátrában. Egy új, magyar és szlovák nevekkel egyaránt ellátott MagasTátra térképen (szerk. Bittó Erzsébet, 1998) feltüntette a szerkesztő a FelsőWahlenberg-tótól nyugatra található ún. Wahlenberg-tornyot (2350 m) is. A már említett tátrai virágon kívül két skandináv növény is viseli nevét; a Lecidia Wahlenbergii és a Gyalecta Wahlenbergiana.