Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - A közéleti ember - társadalmi kötelezettségek béklyójában

Később együtt dolgozott több kiváló tanítványával, a regionális földrajzot művelő Bulla Bélával, a településföldrajzot új alapokra helyező Mendöl Tiborral, a polihisztor műveltségű Kádár Lászlóval és Gunda Bélával, a debreceni egyetem professzoraival, akiktől jelen sorok szerzője sorsmeghatározó ízelítőt kapott a geográfiából. Cholnoky külföldi elismerései közül kiemelésre kívánkozik a londoni Royal Geographical Society tiszteletbeli tagsága, a Bécsi Földrajzi Társaság tiszteleti tagsága. Művészeti téren említést érdemel, hogy a Magyar Képzőművészeti Társaság 1921-ben választmányi tagsággal ismerte el alkotásait. Barátai közé tartozott a kiváló szobrászművész, Zala György, valamint az első magyar földrajzi utazót, Juliánus barát szobrát megformáló Antal Károly. Cholnoky Jenő nemcsak passziót és örömforrást látott a művészetekben, hanem mozgósító, nevelő, ösztönző erőt tulajdonított a művészeti alkotásoknak. Cholnoky kezdeményezésére készült el a már-már jelképként emlegetett világjáró tudós, a székelyek szentjeként tisztelt Körösi Csorna Sándor impozáns kőszobra, melynek pénzügyi alapjait a tudós felhívására országos közadakozásból teremtették elő. A második világháború idején, 1942-ben megformált szobor elkészítését Antal Károly megbízási díj nélkül vállalta. Bendeffy Benda László: Az ismeretlen Julianus című könyvének honoráriumából teremtették elő a kőanyag pénzügyi fedezetét. Cholnoky szavára megmozdultak az emberek. A sanyarú háborús viszonyok közepette az egyházközségek és az iskolák adományaiból készülhetett el a nagyszerű műalkotás. A földrajztudós lelkesen számolt be a Turáni Társaságban a sikerről. Úgy vélte, a szobor elhelyezéséhez hozzájárulhat a Turáni Társaság folyóiratában megjelent cikke, amely nagy szomorúságára a szándékolttal ellenkező hatást váltott ki. Mellőzött, irigy lelkű művészek indítottak támadást Antal Károly ellen, s a verejtékes áldozatok árán megszületett nagyszerű szobrot végül sehol nem merték felállítani! Az adományozók reményei szertefoszlottak, a keserű csalódás Cholnoky Jenőt nagyon megviselte. Négy évtizednek kellett eltelnie, hogy a műalkotás méltó helyre kerülhessen. Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett bicentenáriumi ünnepségek adtak lehetőséget arra, hogy a feledésből a nyilvánosság elé kerülhessen a Cholnoky kezdeményezésére készült szobor. Érden, a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében a Munkácsy-díjas alkotóművész, Antal Károly könnyes szemmel mondta e sorok szerzőjének: „Ez a szobor Cholnoky Jenő nélkül nem készült volna el. Cholnoky Jenő és Baktay Ervin együttesen bíztattak, ők hozták el hozzám azo-