Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Az életút mérlege

kat a fényképeket és képeket, melyek alapján először megálmodtam, majd lerajzol­tam a szobrot. Mindnyájan nagyon elkeseredtünk, amiért 1942-ben megakadá­lyozták a felállítását. Már nem reméltem, hogy ez a szobor valaha is nyilvánossá­got kap és az emberek elé kerülhet. " A Cholnoky család tagjai féltő gondossággal őrizték meg a hagyatékban Juliánus szobrának gipszmásolatát, mely ma Érden, a Magyar utazók, földrajzi felfedezők cí­mű kiállításon látható. Az első magyar utazó, az embertelen fáradalmakkal megbirkózó Juliánus kitartá­sa példa volt CholnokyJenőszámára, de ő is olyan példát adott, mely mindnyájunk szá­mára ma is lelkesítő energiaforrás. holnokyJenő egyszerre több életet élő ember volt, aki képesnek bizonyult tar­\fp tósan megtöbbszörözni munkanapjainak teljesítményeit. Nem tartozott a va­gyonos dúsgazdagok közé, nem rendelkezett jövedelmező földbirtokokkal, cégrészvé­nyekkel. Igaz, akkoriban a hivatalos professzori fizetés a miniszteri fizetéssel volt egyen­értékű, de ennek ellenére a családi kötelezettségek miatt a tudósnak gyakran voltak anyagi gondjai. Az állandóan hajszolt, eseménydús életforma, a kegyetlen határidő bilincsek miatt ismeretterjesztő könyveiben olykor-olykor előfordulnak pontatlanságok. Egyes kötetei­nek kéziratait más kötelezettségei miatt nem tudta tüzetesen ellenőrizni. A maga elé tű­zött igen magas szakmai színvonalnak idősebb korában - érthető okok miatt - már ne­hezebben tudott megfelelni. Őszinte természete, szókimondó magatartása miatt olykor több ellenséget szerzett, mint barátot. A személyeskedések kelepcéit nem tudta elkerül­ni, s Bátky Zsigmonddal, Czirbusz Gézával, Pávai Vájna Ferenccel folytatott haszon­talan vitái igen sokat ártottak. Személyes ellentétek miatt gyakran került felkészültségéhez, tudásához képest hát­rányos helyzetbe, illetve olyan pályatársak előzhették meg, akik szakmai teljesítménye­iket tekintve meg sem közelítették az ő színvonalát. Emlékirataiból, de más forrásokból egyértelműen kiderül, hogy első budapesti egyetemi tanári pályázatát 1905-ben nem szakmai okok, hanem személyes vádaskodások miatt utasították el. AZ ÉLETÚT MÉRLEGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom