Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - A közéleti ember - társadalmi kötelezettségek béklyójában

xC kiigazítása iránt előterjesztést tegyünk. Nagyon szomorú látvány volt az otrombán, tudatlanul, rosszindulatú lag megvont határokat látni. A csehek a sátoraljaújhelyi Rony va-patakot mint hajózható folyót állították be, s a patak hídjának egyik végén a magyar, másik végén a cseh határőr állt, de elérhették egymást a szuronnyal. Volt olyan hely is, ahol a határ eg)' udvaron ment át, a ház még itthon maradt, de a kút már Oláhországban volt! Hihetetlen könnyelműség és lelkiismeretlenség jellemzi ezt a határt. Elrettentő példája minden erőszakosan megvont határnak. Hiába beszéltünk, hog)' tartós államhatár csak a természetes határ lehet, nem hederítettek rá. " A trianoni béketákolmányra a történelem adta meg a választ. Az első világháborút követő békeszerződések újabb konfliktusok forrásává váltak, s újabb háború gyötrelmeit zúdították nemcsak Európára, hanem az egész világra. Az akkori hatalmi érdekek és az erőfölény tudatában létrehozott mesterséges államalakulatok, Csehszlovákia, Szovjetunió és Jugoszlávia államiságukat tekintve a század végét sem érték meg, s népeiknek nagy árat kellett fizetniük a felelőtlen határmegvonások miatt. A rossz döntések következményei magukat a döntéshozókat sem kímélték, s a francia szakértői anyagokat előkészítő földrajzprofesszor, De Martonne - akit Cholnoky még Erdélyből személyesen ismert - a maga bőrén tapasztalhatta meg Franciaország lerohanását, Párizs német megszállását és az idegen bombatámadások megdöbbentő pusztításait. Érdekes lehetett volna, ha a második világháborút követően - a bekövetkezett történelmi események tükrében - a két tudósnak alkalma nyílik megvitatni azokat a politikai földrajzi kérdéseket, melyek okulásul szolgálhatnának a jövőnek. A Kárpát-medence folyóinak természetes vízrendszerét és vízgyűjtő területét politikai határok darabolják fel, megnehezítve, illetve leheteüenné téve az egységes vízrendezés feladatait. Az elmúlt évtizedekben a többször megismétlődött, borzalmas következményeket okozó tiszai árvizek és a közelmúlt jelentős halpusztulást okozó vízszennyezései meggyőzően visszaigazolják Cholnoky Jenő 1919-ben, 1920-ban leírt, látnoki erővel megfogalmazott gondolatainak igazságát. Cholnoky mindig jó érzékkel választotta meg munkatársait, Fodor Ferencet, a volt karánsebesi középiskolai tanárt, francia fordítóját, HankisJánost, aki később kultuszminisztériumi államtitkárként tevékenykedett, illetve Beller Ilonkát, aki az Erzsébet nőiskolában tanítványa volt. Az angol fordításokat szintén egy másik tanítványa, Patterson Orsolya végezte.