Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - A közéleti ember - társadalmi kötelezettségek béklyójában
XC ' o seket közszereplésekre, előadások tartására, s a rádió hullámhosszán szavai mindenhová eljutottak. Lebilincselő előadó volt, akinek minden megnyilvánulása emlékezetes élmény maradt hallgatói számára. Egyik hajdani tanítványa, Horváth Árpád e sorok szerzőjének személyesen mondta el, hogy az egyetemi Cholnoky előadások, vagy az Uránia Filmszínházban tartott előadásai mindig olyan rendkívüli eseménynek számítottak, melyek nemcsak a földrajzosok, az egyetemisták, hanem a kívülállók tömegeit vonzották. A budapesti egyetemen tartott előadásain gyakran megjelentek állami tisztviselők, újságírók, mert tudták, hogy Cholnokytól mindig nagyon sokat lehet tanulni. A geográfia nézőpontjából gyakran kifejtette véleményét világpolitikai kérdésekről, így az orosz-japán háborúról, Mandzsúria Japán megszállásáról, a távol-keleti frontok eseményeiről, az olaszok líbiai és abesszíniai gyarmatosító törekvéseiről. Soha nem tartott a versenytársaktól, mert tudta, hogy a kiváló emberek tudása és teljesítményei serkentően hatnak, s ezért a Magyar Földrajzi Társaságban olyan világhírű kutatók előadásait szorgalmazta, akiknek már a neve önmagában is ellenállhatatlan vonzerőnek bizonyult. Cholnoky kezdeményezésére hívták meg Magyarországra a jeles svéd Ázsia-kutatót, Sven Hedint, az angol szolgálatban Belső-Ázsia titkait kutató Stein Aurélt, akiknek előadásai nagy népszerűséget szereztek a Magyar Földrajzi Társaságnak. A Teleki Pálhoz fűződő kapcsolat évtizedeken át jótékonyan kamatozott és minden vonatkozásban a köz javainak gyarapodását szolgálta. Kettőjük kitűnő emberismeretét bizonyítja, hogy a Magyar Földrajzi Társaságnak meg tudták nyerni főtitkárként az agilis szervezőt, vitéz Tetnesy Győzőt és a precíz, szívós, kitartó munkát végző könyvtárost, Dubovitz István gimnáziumi tanárt. Mindkettőjük nevét arany betűkkel lehet megörökíteni a Magyar Földrajzi Társaság történetében. Az emberekkel való kapcsolattartás fontos színtere volt a Magyar Turista Egyesület, melynek elnökeként a társadalom minden rendű-rangú tagjaival személyes érintkezésbe került. Első kézből tájékozódott a Badacsonyt fenyegető bányamunkákról, a csodálatos bazaltoszlopok kíméletlen pusztításáról. Cholnoky Jenő személyes biztatására és szakmai állásfoglalása alapján emelt szót a nagytekintélyű írófejedelem, Herczeg Ferenc a Badacsony védelmében. így a tudós és az író összefogásával sikerült megfékezni a bányatulajdonosok mohó magánérdekeit és megmenteni a ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező csodálatos tanúhegyet.
