Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Kolozsvári földrajzprofesszor az Újvilágban
XL ^ migráció időszakában ugyancsak tanulságosak és időszerűek Cholnoky gondolatai a népvándorlásról: „Miért vándorolnak népek? Egészen naiv, tudatlan állítás az, hogy az emberekben benne van a vándorló ösztön. Dehogy van! Senki sem hagyja el hazáját, ha nem kénytelen. Elmehet utazni, világot látni, pihenni valaki, de csak visszatér hazájába, amint visszatérhet. Egész népek pedig meg nem mozdulnak, amíg nem muszáj! A túlnépesedés csak kivándorlást okozhat, a fölösleges, megélni nem tudó emberek kivándorolnak, máshol keresnek megélhetést. De ez nem népvándorlás. Ha valamely nép a hazáját elhagyni kénytelen, annak csak igen súlyos oka lehet. Az ok lehet természeti tünemény, valamiféle elemi csapás, vagy pedig lehet történelmi esemény, esetleg -ez a leggyakoribb - mindkettő együtt. " Érdekes, hogy e sorokat Cholnoky Jenő a világ asszimilációs olvasztótégelyeként emlegetett, egyik legjelentősebb befogadó országáról vetette papírra. A tudós és a művész munkájának legfontosabb alapfeltétele a szabadság. A külső politikai szempontú korlátozások, tilalmak, fenyegetések legsúlyosabb következményei mindig az alkotó, teremtő, kreatív embereket érintik a leghátrányosabban. Cholnoky Jenő életének legjavát szabadságban töltötte, ezért dolgozhatott oly sokat. Ez az állapot azonban 1944-ben gyökeresen megváltozott. Nem véleüen, hogy a tekintélyes tudós élete alkonyán írt művei, önéletrajza és emberföldrajzi munkája a nyilas hatalomátvételt követően, majd a szovjet katonai megszállás viszonyai között már nem kaphattak nyomdafestéket. Cholnoky Jenő személy szerint mélyen megvetette az egyént gúzsba kötő, a kollektivizmus hamis ideológiáját harsogó totalitáriánus rendszereket, a parlamenti demokráciát leromboló, felsőbbségtudattól áthatott német nácizmust és az egyéni kezdeményezéseket elsorvasztó szovjet bolsevizmust egyaránt. Fiatalabb pályatársai közül később többen igaztalanul sütötték mesterükre az oroszellenesség hamis bélyegét, talán jópont szerzésért, talán a könnyebb érvényesülésért, talán csak tájékozatlanságból. Pedig Cholnoky Jenő-aki 1901-ben több hetet töltött Oroszország földjén - nem haragudott az oroszokra, csak rendszerük önkényuralmi megnyilvánulásai késztették kritikára. Személyes benyomásait így örökítette meg: „ Wolociskánál léptük át az orosz határt, természetesen vámvizsgálat és a nyomtatványok ellenőrzése. Mivel nem találtak mást csak térképeket, és baedekereket, meg ajánlóleveleink is voltak, tehát csak az újságokat szedték el, s aztán tovább mehettünk. Furcsa államalakulás az, o to o
