Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Az Alföld-kutatás irányítója

kin sikerülni fog artézi kutakkal, máshelyen talán közönséges kutakkal, egyes helyeken pedig, pl. Szatmár délkeleti részében gyűjtőkutakkal, perzsa módszer szerint. Végül lesznek olyan vidékek, amelyeken csakugyan sikerülni fog a folyók- és patakok vizét felhasználni. Mindenesetre meg kell gondolnunk, hogy egy-egy olyan csapást, mint a 60-as évek szárazsága, csakis öntözőmüvekkel akadályozhatunk meg. Az is megfontolandó, hogy a bolgár kertészek az öntözéssel és az ennek megfelelő földművelő kertészkedéssel aránytalanul sokkal többet tudnak produkálni, mint mi öntözés nélkül, rendes, magyaros gazdálkodásunkkal. " Cholnoky tudományos érdeklődése soha nem hagyta figyelmen kívül a társadalmi igényeket. Ugyancsak 191 l-ben írta le az alábbi sorokat:.... óriási nyereség volna reánk nézve, ha megtalálnák Erdélyben, vagy az Alföldön a káliumsókat. Ez sokkal, de sokkal többet jelentene nekünk a földgáznál és a petróleumnál. Mert tőkeszegény ország vagyunk, ahol a legtöbb embernek nem félretett tőkéje, hanem adóssága van, Ha a mi földművelő népünk évi termelésének átlagát csak 10 %-tel tudná emelni, már annyi jövedelmünk volna, bog}' hamar kifizethetnénk adósságainkat, s félretehetnénk néhány évtized múlva annyit, hogy a gáz ipari kihasználása is lehetséges volna, Ma ez csak idegen tőkével megy!" Cholnoky Jenő részletekbe menően tisztában volt a talajerő utánpótlás gondjaival, a termőföldek nagyságának korlátozottságával. Nem csoda, hogy így fogalmazott: !y

A szikes talajok termővé tétele valósággal új honfoglalás kérdése. " A vízimérnök szemléletmódja és felkészültsége sem tudta benne elnyomni a mindenre figyelő geográfus szempontjait. Az elmúlt évtizedek borzalmas pusztításokat okozó árvizeinek tükrében különösen elgondolkodtatok a földrajztudós csaknem száz évvel ezelőtt leírt megállapításai: „Folyóink szabályozása meglehetős erőszakos beavatkozás volt a természet törvényeibe, mintsem gondolnók. Ez a beavatkozás mindenesetre olyan, amely valamely irányban lassú elváltozást okoz a folyó völgyében, és magában a folyóban is. Kérdés már most, hog}' ez a lassú elváltozás olyan-e, amely nem fenyeget semmi veszedelemmel, vagy pedig olyan, amely végzetes lehet az Alföldre nézve, amint pl. a Po példája eléggé intelmes lehet reánk nézve. " Cholnoky 1913-ban írt beszámolójában az alföldi folyók forrásvidékének, morfológiai viszonyainak leírásával végzett maradandó munkát. A sanyarú anyagi viszonyok miatt nem születhetett meg olyan óriási méretű összefoglalás, mint a Balaton-monográfia, de így is értékes résztanulmányok születtek nemcsak a földrajz, hanem a zoológia,