Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Egyetemi professzorként Erdély földjén
EGYETEMI PROFESSZORKÉNT ERDÉLY FÖLDJÉN \V^/holnokyJenő kimi utazását követően a Budapesti Tudományegyetem tanársegé\Q deként, majd adjunktusaként dolgozott. Cholnoky Jenő szinte kimeríthetetlen energiával tanított, vizsgáztatott, kutatott, s a geográfus közélet tagjaként rengeteg előadást tartott a legkülönbözőbb fórumokon, hogy barátokat, híveket szerezhessen a geográfia ügyének. Egyetemi előadásai mindig olyan eseményszámba mentek, melyeket más karok diákjai, sőt diplomás közgazdászok, jogászok, újságírók, városházi tisztviselők is mindig nagy élvezettel hallgattak. Nemcsak a személyes tapasztalatokon nyugvó óriás ismeretanyag terén tudott sokat adni hallgatóinak, hanem olyan földrajzi, művelődéstörténeti, sőt politikai összefüggéseket világított meg, melyek nagy érdeklődést keltettek. Minden előadása gondolatmenetét jól megkomponált logikai láncra építette fel, s nagy figyelmet szentelt az okokozati kapcsolatok feltárásának. Számára nem az adatok tömkelege jelentette a geográfia lényegét, hanem mindig a miértekre kereste a választ. Számos példával illusztrálva fejtette ki például, hogy a Mediterráneum földrajzi környezete milyen hatást gyakorolt a kultúrák fejlődésére. Amikor az Alpok közlekedési hálózatát elemezte, felvillantotta a domborzati sajátosságok és a települések közti kapcsolatot, valamint az éghajlati, időjárási jellegzetességeket. Egyik tanítványa, Horváth Árpád elmondta, hogy a Cholnoky vizsgákra való felkészülés mindig nagy erőpróba volt, mert a kollokviumokon való eredményes megfelelés állandó elmetornát követelt a hallgatóktól. A felsőbb éves hallgatók vizsgái, különösen a szigorlatok, már igen gyakran szakmai beszélgetéssé váltak. Cholnoky megtanította vitatkozni, érvelni, cáfolni diákjait. Tudta jól, hogy a fejlődés útja, a tudomány igazságai mindig vitákban, eszmecserékben alakulnak ki. Nagy ösztönzést jelenthetnek az ellenvélemények, hiszen egy probléma új és új oldala tűnhet fel, s a felvetődő kérdésekre újabb és újabb válaszokat kell keresni. Cholnoky maga sem rettent vissza a nyilvános tudományos disputáktól, bár ezek egy része időnként a személyeskedés irányába fajult el, s ez nem híveket, hanem inkább ellenségeket szerzett számára. Cholnoky Jenő a társadalom legkülönbözőbb rétegei felé szerette volna közvetíteni azt az élete végéig képviselt meggyőződését, hogy nem létezik csodálatosabb feladat, mint a Föld titkainak a kutatása, a szülőföld és a nagyvilág tájainak megismerése. A tudós élétől 3/ O
