Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Az Ázsia-kutató geográfus - magányos expedícióval Kína földjén

c/ o részt vehetett a földrajztudós idős fia, Cholnoky Tibor, a Kossuth-díjas műegyetemi tanár, akinek családja évtizedeken át a méltatlan mellőztetés korszakában őrizte meg a magyar geográfia páratlan értékeit tartalmazó Cholnoky-hagyatékot. AZ ÁZSIA-KUTATÓ GEOGRÁFUS - MAGÁNYOS EXPEDÍCIÓVAL KÍNA FÖLDJÉN z ifjú földrajztudós műegyetemi évei alatt került szoros emberi és szakmai kapcsolatba a XLX. század legeredményesebb magyar Ázsia-kutatójával, a geológus Lóczy Lajossal, aki az 1877. és 1880. között lebonyolított, gróf Széchenyi Béla vezette Kínai expedíció tagjaként földtani felfedezéseivel, a Transz-Himalája gigantikus hegyvonulatainak elméleti kimutatásával tett szert világhírnévre. Cholnoky már diákként nagy érdeklődéssel tanulmányozta Lóczy Lajos, az expedíció eredményeit közzétevő hatalmas munkáját: ,A Khínai Birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása" című könyvét. A mester személyes varázsa, útitapasztalatairól szóló színes beszámolói nagy hatást gyakoroltak a fiatal Cholnokyra, aki gimnazista kora óta gyakran ábrándozott távoli világrészeken megtett utazások lehetőségéről. A kiváló tanár és a kitűnő emberismerő Lóczy Lajos gyakorlott szeme felismerte Cholnoky Jenő tehetségét és rendkívüli képességeit. Úgy vélte, hogy az ifjú geográfus terepismereteit nagymértékben gyarapíthatná egy kínai utazás. Lóczy biztos volt abban, hogy tanítványa emberi tulajdonságai és szakmai felkészültsége révén alkalmas lehet egy ilyen rendkívüli feladatra. Rengeteg megoldandó tudományos probléma adott vonzó szakmai távlatokat egy Kelet-Ázsiába tervezett utazásnak. Lóczy tisztában volt Cholnoky érdeklődésének irányaival, s tudta jól, hogy ismereteit elsősorban a vízföldrajz terén kamatoztathatná. Számos, ilyen jellegű érdekes feladattal bízta meg, így a Sárga folyó és a Jangce mederváltozásai okainak és körülményeinek tanulmányozására, valamint Mandzsúria kőzetmorfológiai viszonyaira vonatkozóan. Lóczy a saját bőrén, gyötrelmes tanulságok árán tapasztalta meg a távolban a kiszolgáltatottság és magárahagyatottság keserű érzését. Ezért úgy vélte, hogy a főúri patrónus pénzügyi támogatása nélkül elinduló Cholnoky költséges útjának anyagi alapjai előteremtéséhez hozzá kell járulnia. A professzor-tamtvány kapcsolatnak igen szép, máig eleven példáját adta: a mesternek segítenie kell, hogy diákja messzebbre juthasson