Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Bertáné Varga Judit-Katalin Bognár: A Magyar Földrajzi Múzeum kiállításán bemutatott képek jegyzéke (2002. január 22.-április 15.)

olyan egyéniségek alakították az ifjú Cholnokyt pályáját, mint Klimm Mihály, Wartha Vince, König Gyula, Kruspér István, Cziegler Győző, Petz Samu és nem utolsó sorban id. Lóczy Lajos. 2. Kőbánya a Gellért-hegytől nyugatra fekvő 168 méter magas doglomitrögben; Budapest 1900 körül. celloidin, kartonra ragasztva Karton: 24,2x32,7 cm; kép: 16,3x12 cm Jelzet: PP. 1. eredeti negatív: PP.46. Felirat: "Budapest, Kis-Gellért-hegy, dolomit por bánya" MNM ELTE-letét: L 97/28 Kis-Gellért-hegynek nevezzük a Budai-hegység Gellért-hegytől nyugatra, a Németvölgy irányába ereszkedő részét. Felszíne mára beépült. Az 1860-as évektől kétvágányú vasúti alagút szeli át, melyet az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb magánvasút társasága, a Császári és Királyi Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság építtetett. 3. A biai kőbánya mészkőfejtője 1900 körül ezüst-zselatin, kartonra ragasztva Karton: 24,2x32,7 cm; kép: 16,3x12 cm Jelzet: PP. 1. eredeti negatív: PP. 3. Felirat: „Bia, mészkőfejtő" MNM ELTE-letét: L 97/28 A több mint 3000 főt számláló magyar és német ajkú nagyközség a 19-20. sz. fordulóján az egyik legjelentősebb Pest környéki kőkitermelő hely volt. Járási székhelyként szolgabírói hivatallal, saját takarékpénztárral és posta, illetve telefonállomással rendelkezett. Önálló vasútállomása nem volt, a szomszédos Torbágy jelentette számára a bekapcsolódást a hazai vasúti forgalomba. A két község Biatorbágy néven egyesült 1950-ben.