Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)

Darwin és az elefántlábúak

ellátogatnak az alacsony és száraz területekre is. Egyesek roppant nagyságot érhetnek el. Az öreg hímek, melyeket hosszú farkuk alapján jól meg lehet különböztetni a nősté­nyektől, jelentékenyen nagyobbak, mint emezek.” Hogy valójában hány kilót nyom egy jól kifejlődött hím állat, erre nagyon kevés támpontunk van. A kutatók sohasem cipeltek magukkal a terepre mérleget, s fordítva, a nagy állatokat sem hurcolták le kézben a partra. Közismert, hogy a teknőst nem lehet úgy terelni, mint a háziállatokat, mivel­hogy az ember közelségében bebújik a páncéljába. Lawson alkormányzó elmesélte Darwinnak, hogy „egyik-másik galá­­pago olyan nagy volt, hogy csak hat-nyolc ember tudta a földről felemelni; némelyik kétszáz font húst szolgáltatott”. A. Günther zoológus szerint a londoni állatkert egyik elefánt­­teknőse 435 kilót nyomott. Darwin sok érdekes megfigyelést gyűjtött a galápagosi teknősről, amely akkortájt már ismert volt a zoológusok körében. Először két francia tudós, Quoy és Gaimard írt róluk 1824-ben, egy ajándékba kapott nagyon fiatal, alig huszonöt centis példány alapján. Mivel még pontos származási helyét sem tudták, egyszerűen Testudo nigrának, fekete teknősnek nevezték el. Három évvel később Richard Harlan professzor tett közzé egy dolgozatot az általa részletesebben tanulmá­nyozott galápagosi elefántteknősről, a Testudo elep hantopus­ról. Ez a név mint gyűjtőfogalom egy évszázadon át fennma­radt a pontosan meg nem határozott származási helyű galá­pagosi teknősökre. A magyar szakirodalomban Dudich End­rétől származik az „elefántlábú teknős” elnevezés, mely jól érzékelteti az állat egyik fő jellegzetességét, a hatalmas súlyt hordozó otromba lábakat. Már az amerikai Porter kapitány megemlékezett arról, hogy a különböző szigetek teknősei nagyságban és alakban eltérnek egymástól. Például az Espanola-szigeten élő teknő­sök páncélja elöl vastag és felkunkorodott, olyan, mint a spanyol nyereg (valószínűleg ebből származik a teknős spa­nyol elnevezése, ugyanis a „galápago” a régi spanyol nyelvben 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom