Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)
Pintyek és pingvinek
madarak számára a halakat, és ellenségük sem igen akadt, akik elől repülve kellett volna menedéket keresniük. A „galápagosi jólétben” megpocakosodtak, a kormoránok családjában a legnagyobb termetűekké fejlődtek. Szárnyukban már nem volt annyi erő, hogy a megnövekedett testsúlyt a levegőbe emelje, így lett belőlük - repülésképtelen madár. A jólét ellenére valószínű, hogy a galápagosi kormoránok is kihalófélben vannak. De Vries adatai szerint ugyanis összlétszámúk alig ezerötszáz. Kis csapatokban élnek Fernandina partjain, négy-tíz pár tartozik egy-egy kis közösséghez. Talán az a biológiai törvényszerűség következik be, miszerint a nagyra növés a faj közeli kipusztulásának a jele? A fecskefarkú sirályok különösen megnyerték a tetszésemet. Igen elegáns, úri-módi ruhát viselnek, a testüket fedő halovány szürkéskék tollak a nyak táján fokozatosan fehérbe mennek át, a fej közelében hirtelen átcsapnak sötétkékbe, majd a fej búbján ismét megjelenik a világoskék. Különösen érdekes a szemek körül elhelyezkedő élénk vörös karika. De amilyen tetszetős a külsejük, annyira kiábrándító a hangjuk. Ráadásul állandóan lármáznak, szélesre tárt torkukból artikulálatlan, éles hangok törnek elő. Randalírozásukkal felverik az egész tengerpartot, még a békésen szunyókáló fókákat is. Sokkal barátságosabb idill emléke él bennem Santa Feszigetről. Igaz, ott nem a fészkelő sirályok haragját vontam magamra, csupán - leültem a földre falatozni. Először egy kis pinty szállt kinyújtott lábamra, a cipőm hegyére. A másik a fejemre telepedett, de onnan elzavartam, féltve karmaitól a maradék hajszálaimat. Erre a vállamra telepedett, és onnan leste, mit eszem. A cipőm orrán ülő pinty lehetett az éhesebb vagy egyszerűen csak kíváncsibb, ő szállt először az ölemben tartott ennivalóra. Ha ügyes vagyok, a kezemmel elkaphattam volna őkéimét, de hagytam, hadd csipegesse a kenyeremet. Galápagos eldugott helyein ma is hihetetlenül szelídek a madarak. Csak a települések környékén élők ismerik a 106
