Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)

Pintyek és pingvinek

Ki hinné, hogy a galápagosi madárvilág e szerény kis közkatonái - nevezhetnénk őket Galápagos házi verebeinek is - közvetve főszereplői voltak annak a viharnak, amit Darwin kavart a múlt század derekán forradalmi tanaival!! Amikor a fiatal angol természetkutató 1835-ben a szigete­ken járt, rengeteg pintyet gyűjtött össze. Gondos munkát végzett: a kollekcióból tizenhárom - máshol ismeretlen - pintyfaj került elő, és ez a szám azóta sem változott, legfeljebb rendszerezésük módosult. Darwin már az elefántteknősöknél megfigyelte, hogy for­máik szigetenként eltérőek, s így vetődött fel benne az evolúció, a fajfejlődés gondolata. A szigeteken elkülönülten élő teknősök a sajátos helyi természeti feltételekhez kényte­lenek alkalmazkodni. A száraz Espanola-szigeten például a teknősöknek magas kaktuszágakért kell ágaskodniok, hogy táplálékhoz jussanak. A létért folyó harcban azoknak volt előnyük, s azok maradtak meg, szaporodtak tovább, amelyek­nek hosszú nyakuk volt, és páncéljuk sem akadályozta meg a magasba való gebeszkedést. így alakult ki hosszú idő múltán a nyereg alakú, a nyaknál felfelé ívelő, a fej magasba emelését nem akadályozó hátpáncél. Az ilyesfajta fejlődés azonban nem jöhetett volna létre, ha a különböző teknőscso­portok között a vérkeveredés továbbra is fennállt volna. A szigetek izoláltsága ezt eleve megakadályozta: a teknősfajok - illetve, jelenlegi meghatározásunk szerint, az alfajok - kialakulásának körülményei tehát a laikus számára is köny­­nyen érthetőek. Nem ilyen egyszerű a helyzet a galápagosi pintyfajokkal. Hiszen a pintyek nincsenek a szárazföldhöz kötve, mint a teknősök, szabadon átrepülhetnek egyik szigetről a másikra, így a keveredésnek nincs akadálya. Mégis gondolkodóba ejtő az a tény, hogy jelenleg tizenhárom, igen közeli rokonnak tűnő pintyfaj él a szigeteken, szinte egymás mellett, amelyek között ma már a nemi keveredés sem lehetséges. Felmerül a fogas kérdés: ilyen körülmények között hogyan alakulhat­tak ki a galápagosi pintyfajok? 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom