Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)
Függelék
részét, ezzel a barlang bárki számára látogathatóvá vált. A régi „felfedező járat” összeomlott. 1955. július 3. - augusztus 31. Az Élm. Min. Kinizsi Sportkörének barlangkutató csoportja - újságban is meghirdetett - barlangkutató táborozást rendezett a Dász-töbörben. Fő feladatok voltak: a Szabadság-barlang feltáró és tudományos kutatása, továbbá a teresztenyei karsztvízrendszer nyelőinek kibontása. 1955. július 24. Barlangavató népünnepély a Dásztöbörben, melyet Égerszög tanácsa szervezett meg abból az alkalomból, hogy Aggtelek és Jósfafő után most ennek a kis falunak is van „saját” cseppkőbarlangja. Égerszög lakóin kívül a környékbeli településekről is sok százan jöttek el a színes mulatságra. A népi együttesek táncokat mutattak be, cigányzene szólt. Először nyílt alkalom arra, hogy a nemrég elkészült bejárati tárón át a lakosság is megismerkedjen a barlang első részével. A feltárásban élenjáró barlangkutatók és helybeli segítőtársaik díszokleveleket, aj ándékköny veket kaptak. Először gyűlt ki villanyfény a töbörben - egyelőre még hordozható áramfejlesztőből. 1955. szeptember A barlangkutatók számára társadalmi munkában két helyiségből álló menedékház épült a barlang bejárata fölötti töböroldalban kő alapzattal és helyben készült vályogtéglából. 1955. szeptember A barlangkutatókat korábban is támogató Egri Dohánygyár a saját, valamint az iparág dolgozói részére hegyvidéki üdülőt kíván létesíteni a Dász-töbörben, a barlang bejáratánál. Erre a célra az élelmiszeripari miniszter 300 000 forintos beruházási keretet biztosított. Az alapozási munkák Balázs Lajos vezetésével októberben megkezdődtek, s a tél kezdetére már álltak a falak, és elkészült a tetőszerkezet is. 1955. október 20. A Természettudományi Múzeum Állattárának tudományos kutatói (Farkas Henrik, Kovács István, Topái György és Vágvölgyi József) zoológiái gyűjtést végeztek a barlangban. 22 állatfajt találtak, közülük 8 faj troglobiont (csak barlangban él), 12 faj troglophil (barlangkedvelő) és 2 faj trogloxen (barlanglátogató). Leggyakoribb fajok: egy ászkaféle (Mesoniscus graniger) és egy ugróvillás rovarfaj (Pseudosinella aggtelekiensis), melyek a barlang egész hosszában előfordulnak. A barlang bennszülött (endemikus) állatfajai: az ugróvillásakhoz tartozó Folsomia antricola és a Megalothorax minimus, valamint a szálkafarkúakhoz sorolt Koenenia vágvölgyii. Az utóbbi rendjének (Palpigradi) egyetlen magyarországi képviselője. A Szabadság-barlang felfedezése tehát a zoológia tudományát új állatfajok megismerésével gazdagította. 1956. október 10. Az Országos Természetvédelmi Tanács a Szabadság-barlangot és annak felszínét (kb. 21 km2-t) természetvédelmi területté nyilvánította. 121
