Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)
Remények és keservek
Remények és keservek „A mészkőhegyek tulajdonához képest az itteniek is az által különböznek más hegynemektől, hogy az eső- és hóvizet nem a fold színén bocsátják a mélyebb völgyekbe, hanem a föld alatt szivárogtatják alá titkos utakon.” Vass Imre, 1831 1954júliusának utolsó napjaiban különös csomagok érkeztek Szin község vasútállomására. A zsákokból, batyukból szerszámnyelek, feszítővasak, tűzoltósisakok kandikáltak elő. De volt bennük gumicsizma, kötél, sátorponyva, kötszer, karbidlámpa és karbid, munkaruha és rohamásó, bogrács, csajka, rozsdás vasvödör, s ki tudná felsorolni, mi mindent rejtettek még a titokzatos csomagok. A vonatra váró ingázók érdeklődéssel nézegették a vasúti paklikocsiból ledobált csomagokat. Vajon mi célt szolgál ez a sok szedett-vedett holmi? A titok nyitját a fuvarlevél árulta el. A küldemény feladója: az Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi Sportkörének barlangkutató csoportja, Budapest. Aki csak egy kicsit is következtetni tudott ebből, megfejthette, hogy a furcsa csomagok barlangkutató felszereléseket tartalmaznak. A csomagok útra kelésének és szini megérkezésének hosszú előtörténete van. Magyarország - szomszédaihoz viszonyítva - nem bó'velkedik barlangokban, mivel területének alig másfél százalékát teszik ki a karsztvidékek. Az egyik legnagyobb és legismertebb mészköves területünk az Aggteleki-karsztvidék. Itt található büszkeségünk, az aggteleki Baradla-barlang, mely az 1930-as években Európa leghosszabb cseppkó'barlangjá-9 i
