Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)
Hogy születtek a moaik?
Hogy születtek a moaik? A csótányokkal Heyerdahlnak is meggyűlt a baja. Mint az Aku-Aku című könyvében megírta, a Rano Raraku kőfejtőjében éjszakázott, amikor meglepték ezek az undok teremtmények. A keze ügyébe eső kőbaltákkal próbálta agyoncsapdosni őket, de sokaságuk miatt ez a harc kilátástalannak tűnt, így megadta magát és visszabújt a hálózsákjába. Jómagam a költözködést választottam, kimásztam a szabadba és inkább a vizes fűben vertem sátrat. A csótányok szerencsére nem követtek... Már napkelte előtt talpon voltam. Mai úticélom az imént említett és szoborfaragó műhelyeiről nevezetes Rano Raraku, de odamenet még néhány ahut szemügyre akartam venni. Többségüket faragatlan lávadarabokból emelték, erősen romosodnak, építőköveik egy részét el is hordták. Csak egyetlen ahut találtam, amelyen ma is jól megfigyelhető a ciklopszfalazás technikája, ez a Pau Kúra. Emelvényén valaha moaik álltak, ma valamennyi orra bukva fekszik a kőhalmaz tetején. Ha nem történik valami a megmentésükre, az enyészet előbb-utóbb végez velük. Útközben olyan szobrokkal is találkoztam, melyek távol az ahuktól, az út mentén hevertek magányosan. Ezeket „megfáradt moaiknak” nevezik. Valószínűleg szintén ahura szánták őket, de ismeretlen ok miatt felhagytak szállításukkal. Olyan elképzelés is született, hogy felállítva utakat vagy határokat jelöltek, de aztán áldozatul estek a szobordöntögetők dühének. Valamennyi moai hátán fehér olajfestékkel írott, arasznyi nagyságú számokat figyeltem meg, ezek Englert atya leltározó munkásságát bizonyítják. 76