Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Óceánjáró növények

A fontosabb építészeti emlékek földrajzi elhelyezkedése a Húsvét-szigeten. Az összes szertartási emelvényt (ahut) nem tudtuk berajzolni nagy számuk miatt (Englert szerint 244), viszont a jelentősebbeknek feltüntetjük a nevét. A kőszobrokat (moaikat) a Rano Raraku-vulkán tufájából faragták ki, és a valószínű szállítási útvonalaikat világos nyilak mutatják. A szobrok „kalapjai”, apukaók a Puna Pau-kráter anyagából származnak, térképünkön fekete nyilak jelzik mozgatásuk feltételezett úját.

Ezután elfogyott az ösvény, a sima füves talajt köves lávamező váltotta fel. A fekete bazaltfolyamot a Terevaka egyik nagy parazita krátere, a Vaka Kipu bocsátotta ki, a lepényszerűen elterülő izzó anyag a tengerig nyomult.

Nem csoda, hogy errefelé egy teremtett lélek sem jár, nem tapodtak ki ösvényt. Riasztó éles sziklák merednek ki a fűszálak közül, köztük rejtett lábtörő hasadékok, mély szakadékok. Itt nem elég két biztos láb, kézzel is kapaszkodni kell. Szegény bakancsom! Hogy bírja ki ezt a megkínzatást?

Bizony alaposan elfáradtam a keserves sziklamászásban — jó húszkilós hátizsákkal a vállamon. Öreg szívmotorom

29