Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Függelék

rapanui: húsvét-szigeti ember. Rapa Nui = Húsvét-sziget („Nagy Evező”) 16

rongorongo: felolvasás, recitálás (lásd: ко ha и rongorongo)

szau-szau (spanyolosán: sau-sau): szamoai eredetű népszerű dal a Húsvét-szigeten, dallamát 1939- ben polinéz hajósok terjesztették el, később rapanui szöveget kapott 141

tahua: az ahuk kövezett, lejtős előtere, melybe gyakran sírkamrát (avanga) mélyítettek 73 tangata: ember, férfi tangata manu: „madárember”, ez a cím azt a bátor ifjút illette meg, aki valamely évben elsőként hozta át az Orongo előtti szigetekről az odaérkező vándormadarak (manutara) tojását 25, 103, 133 tapa: háncsszövet, a papíreperfa (Broussonetia papyrifera) háncsából készített ruha; egész Polinéziában elterjedt kifejezés, de a Húsvét-szigeten nem használják 88 tapu: tiltott dolog, tabu; a tilalom betartásán az ariki természetfölötti ereje, a mana őrködik taro: táró, nagy levelű gyökémövény, a szigetlakok egyik fontos tápláléka (Colocasia esculenta)

Te Pito о te Henua: „a világ köldöke”, a Húsvét-sziget költői neve rapanui nyelven 16 toromiro: bennszülött fafaj a Húsvét-szigeten (Sophora toromiro), a hüvelyesek családjába (Leguminosae) tartozik 31, 96 totora: nádfaj (Scirpus riparius), Dél-Amerikából származó vízinövény a sziget három krátertaván 94

tukuturi: térdeplő emberalak, Rano Rarakunál talált bazaltszobor 83

ua: fából faragott buzogány, furkósbot 134

uhi: jam (Dioscorea sp.), igénytelen gyökémövény, fontos élelem umu: földkemence, földtűzhely 136

151