Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Csont-bőr szellem és madárember

szobrok tömege sorakozott. A vendégek kiszolgálása az asz­­szony dolga, férjurát az udvarban leltük meg; éppen egy nagyobb moai kiformálásán szorgoskodott. Nyomban megra­gadtam az alkalmat, hogy lencsevégre kapjam a mestert alkotásával együtt. Marcos Rapu Tuki negyven év körüli férfi, dús fekete bozontos haj­jal, erős bajusszal és szakál­lal. Gyermekkora óta űzi a szüleitől örökölt művészi mesterséget: a fafaragást. Kiko kérésére és a messzi földről érkezett vendég tisz­teletére bemutatta legszebb munkáit. Ezek nem eladásra készültek, amolyan szobrá­szati alapminták (etalonok), múzeumokban őrzött eredeti szobrok fényképek utáni má­solatai. Megragadta a figyel­memet egy görnyedt hátú, hosszú fülű, kecskeszakállas férfialak, akinek hiányzott a hasa, csak aszott bordái áll­tak ki.-Moai kavakava - mutat­ta be a szobrot alkotója. - Eredetije ehhez hasonlóan körülbelül 35 centiméter ma­gas. Tudomásom szerint 1833-ban vitték el a szigetről és Amerikában a Harvard Egyetem múzeumában őrzik.- Mit jelképez, kit ábrázol ez a különös figura? - kérdez­tem a mestert.- Én is csak a leírásokból A moai tangata manu, vagyis a ma­dárember szobrocskái a. Egyike a leg­jellegzetesebb ábrázolásoknak, ere­detije a szentpétervári múzeumban található. 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom