Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)
A beszélő táblák rejtélye
595 alapformáját határozta meg. Összefüggéseiket azonban ő sem tudta kideríteni. A húsvét-szigeti beszélő táblák érdekessége, hogy fordított busztrofedon írással készültek. Ez annyit jelent, hogy minden sor végén a táblácskát 180 fokkal meg kell fordítani, és így olvasandó tovább. A könnyebb érthetőség kedvéért alább bemutatunk néhány sort, melyben a hieroglifákat számokkal helyettesítettük. Az olvasást az alsó számsor bal oldalán kell kezdeni, és a 10., 20., 30. szám után meg kell fordítani a táblát (jelen esetben a könyvet): ^0k 68 88 LS 98 98 88 ZS 18^ 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 0Z 61 81 L\ 91 91 П et Zl И 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10^ A megfejtési próbálkozásokon kívül nagy vitát váltott ki a táblák eredete is. Egyesek - Métraux-val az élen - úgy vélekedtek, hogy a helyi elszigetelt kultúra felvirágzása vezetett el az írásbeliséghez. Ez az úgynevezett izolacionista felfogás, mely a kőszobrok esetében is az önálló helybeli kifejlődés elvét vallja. Mások - mint például Heyerdahl - azt feltételezik, hogy a rongorongo írás idegen eredetű, a táblák máshonnan kerültek a szigetre, vagyis a kultúrák szétterjedésének, diffundálásának termékei (diffuzionista irányzat). Englert atya szájhagyomány alapján azt állította, hogy a táblákat a rapanuik „ősatyjának” tekintett Hotu Matua hozta magával, szám szerint 67-et. Eddig 21 eredeti tábla került elő és szóródott szét a világ különböző múzeumaiban. A rongorongo táblák eredetének kutatásában meghökkentő fordulatot hozott egy magyar műkedvelő nyelvész, Hevesy Vilmos színre lépése. Nyugatra vándorolt honfitársunk sokirányú búvárkodása közben észrevette, hogy a rongorongo írás egyes jelei nagyon hasonlítanak azokhoz a hieroglifákhoz, amelyek az Indus-völgyi Mojenjo-Daro és 125
