Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)
A lávamező gyomrában
Kiko által említett szigetecskék segítségével, de a sziklalabirintusban a szűk barlangnyílást nem találtam meg. Leereszkedtem a tengerpartra abban a reményben, hogy találok sátorverésre alkalmas homokos fövenyt, de csalódtam. Hirtelen fejem fölött egy sziklapárkányon félkör alakú, három-négy méter széles barlangszájat pillantottam meg. Felkapaszkodtam a bejárathoz, s amint betekintettem az üregbe, meglepetésemre valóságos „vendégszoba” tárult elém. A fal mentén száraz fűből rakott fekhelyek, középen kövekből épített tűzhely, mellette tüzelőfa, a falon konzervdobozokból készült edények..., de sehol egy teremtett lélek! Ugyan kik lakhatnak itt? Talán csavargók, körözött bűnözők rejtekhelye? Rablók tanyája? Mindegy, most már nem megyek tovább, mert teljesen besötétedett. Letelepszem itt. A „lakástulajdonosokat” remélhetőleg elfogták, és börtönben ülnek. Megvacsoráztam, majd leheveredtem az egyik fűágyra. A fáradtságtól nyomban elaludtam... ... Hajnal felé kövek zuhogása, férfiak távoli beszédje vert fel álmomból. Kik lehetnek? Rablók, csavargók? A hangok egyre erősödtek, a jövevények felém tartottak... 110
