Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Az Emberevők barlangja

megbízatást a Magyar Tudományos Akadémia botanikai intézetétől kaptam mohaflóra gyűjtésére Földünk kevésbé feltárt térségeiben. Rövidre tervezett tartózkodásom miatt a Húsvét-szigeten eddig egyik feladattal sem foglalkoztam, de most hogy időmilliomos lettem, nekilátok a gyűjtésnek.

Engedélyt kaptam Kikótól, hogy a veranda egyik részét berendezhessem „laboratóriumnak”. Lefektetett székek lábai közt felszereltem a talajfauna gyűjtéséhez szükséges futtatókat. Ezek kartonból készült, négyszögletes nagy tölcsérek, melyek fölé szúnyogháló-szerű anyagot feszítettem ki. Erre kell ráhelyezni az összegyűjtött talajt, s ahogy az száradni kezd, a benne levő állatocskák az alsóbb részekre vándorolnak, végül a szitaszövet lyukacsain át belepotyognak a tölcsérbe, onnan pedig a tölcsér alján elhelyezett alkoholos üvegbe. A mohagyűjtés és tartósítás sokkal egyszerűbb feladat, hiszen csak meg kell szárítani az anyagot. Itt a fő gond az, hogy alig van moha, csupán a Rano Kau-kaldera belső bozótjában találtam korhadó fákon kisebb telepeket.

Egy geográfus számára a flóra- és faunagyűjtés természetesen csak „mellékes” elfoglaltság. Utazásaim során elsősorban a felszín formáinak fejlődési törvényszerűségeit tanulmányoztam, különösen karsztos és vulkanikus területen. A Húsvét-szigeten mészkő hiányában nincs karszt, viszont annál gazdagabb a vulkanikus formakincs. Például Hanga Roától délnyugatra, alig egy kilométerre a meredek sziklás partokon hatalmas lávabarlangok ásítoznak. Legismertebb közülük az Ana Kai Tangata. Magyarul: az Emberevők barlangja.

A barlangnak már a neve is felkelti az idegen kíváncsiságát. Az „emberevés” az egzotikus útleírások kedvelt témája, a Húsvét-szigetről szóló könyvek elmaradhatatlan fejezete, így én sem hagyhatom szó nélkül.

Utazásaim során többször megfordultam „kannibálok” hírében állt népek között. Ilyenek például az Uj-Guineán élő pápuák. Rapanui mondák szólnak arról, hogy a szigeten is elterjedt az emberevés hátborzongató szokása. Az etnológu101