Balázs Dénes (szerk.): Cholnoky Jenő rajzai és festményei. Kiállítás a neves földrajztudós hagyatékából (Érd, 1986)
Ifjúkori indíttatás Cholnoky Jenő saját életrajzi leírása megőrizte azoknak a pedagógusoknak a nevét, akik az iskolában felfigyeltek rajzkészségére. Ilyen volt Veszprémben Rák János tanító, akinél az elemi iskola harmadik és negyedik osztályát végezte. Ö tanította először a kis Jenő gyereket a rajzolásra, a színes ceruzák használatára — papirosminták alapján. Ezekből a rajzokból - tudomásom szerint - nem maradt emlék. A gimnáziumi rajzórák sikerélményei tovább serkentették a kis Jenő rajzolási kedvét. Rajztanárát Pápay Viktornak hívták, akit azonban á sors nem nagy tehetséggel áldott meg. Cholnoky mégis hálásan emlékezik vissza rá, mert tőle sajátította el, hogyan kell fényképről szénnel és pasztellkrétával nagyítást készíteni. A portrék oly jól sikerültek, hogy nemcsak a család tagjai, hanem ismeró'sök is hoztak fotográfiákat, hogy róluk rajzokat készítsen. Természetesen a munkát honorálták is, így a diákgyerek jó zsebpénzre tett szert. Cholnoky Jenő ránk maradt rajzainak szép gyűjteményét rejtik azok az illusztrált „könyvek”, amelyeket gimnazista korában írt iskolai füzetek lapjaira. Nyomtatásban - az említett Veszprém kivételével — nem jelentek meg, de utóbb szépen bekötve a családi könyvtárt gyarapították. Hatodik gimnazista korában, 1886-ban írta „A föld és népei” című munkát („Népismei leírások kis gyerekek számára. Színes képekkel.” ) A százoldalas, tintával írott, jól olvasható leírás öt világrész különböző népcsoportjairól ad meglepően szabatos összefoglalást, melyet több tucat ceruzával, tussal és vízfestékkel készült arckép illusztrál. Néhány színes térkép, tájrajz és életkép teszi változatossá az embertípusok arcképcsarnokát. Ezeket a rajzokat és festményeket a gyermek Cholnoky különféle külföldi képes szakkönyvekbó'l (Orbis Pictus, Hellwald földrajza stb.) másolta ki bámulatos türelemmel. Egyik-másik reprodukció olyan jól sikerült, hogy a felnőtt hivatásos grafikusok is megirigyelhetik. Cholnoky diákköri műveinek másik szép példája az „Utazás Európa országaiban” című útleírás, mely 1887-ben Jelent meg”. Nem megtörtént, hanem képzeletbeli utazásról szól a könyv, melynek csak első kötetét ismerjük („Fiúmétól a Rajnáig”). A művet 105 ceruzával rajzolt (és néhány színes) kép díszíti, melyek a leírt városok legszebb részeit, épületeit mutatják be. Természetesen ezek is mind csodálatosan hű másolatok. Nyolcadikos gimnazista korában írta Cholnoky első „tudományos művét”, mely „A víz” címet viseli. Bolgár Mihály fizikatanár adta ki karácsonyi vakációi feladatul ezt a munkát diákjainak azzal, hogy írjanak le mindent, amit a vízről tudnak. Cholnoky ezt is oly díszesen illusztrálva készítette el, hogy a füzet feltűnést keltve járt kézről kézre a tanári testületben. A munkát egy nagy térképmelléklet egészítette ki, amely az óceánok tengeráramlásait mutatta be. Abban az időben Veszprémben komoly érdeklődés mutatkozott a művészetek iránt, a Képzőművészeti Társulat gyakorta rende-6
