Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Teleki Pál szobra Balatonbogláron (Kovács Sándor)

Részlet a kiállításból nika és a repülés. 1926 és 1949 között számos expedíciót vezetett a Szahara ismeretlen területeire. Nevéhez fűződik az eltűnt Zarzura oázis és az Uwienat hegység felfedezése. Felfedezéseivel rengeteg fehér foltot tüntetett el a Líbiai-sivatag térképéről. Almásy Lászlót a XX. század legnagyobb felfedezőjeként tartják számon. A hazai közélet a királyi kastélyban nyíló kiállítással régi adósságát törleszti. Sajnos személyével kapcsolatban téves legendák élnek ma is. A kiállítás szervezőinek Pálosi Júliának és Tóth-Szöllős Andrásnak célja volt, hogy visszaemeljék a köztudatba, hogy egy picit rehabilitálják őt. Bemutatják azokat a csodálatos felfedezéseket, amit a Szaharában tett. A fényképek segítségével a látogató meg tudja érteni miért is volt Almásy a sivatag szerelmese és miért tért vissza minden alkalommal. A korabeli fényképek mellett láthatók voltak a 200l-es expedícióról készült felvételek is. így az ember ténylegesen képet kaphatott arról, hogy milyen volt korábban és napjainkban a Szahara világa. A kiállítás másik célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a kiváló irodalmi stílusban megírt, de elfeledett könyveire is. Nem szabad engedni, hogy eltűnjön irodalmunkból eme neves Szahara-kutató útleírásai, kalandjai és történetei, amire méltán lehetünk és kell is büszkének lennünk. Kitől várhatja Almásy emléke a megőrzést és az ápolást, ha nem tőlünk, magyaroktól. Almásy nem mindennapi személyiségét és életét ez a kiváló kiállítás teljesen vissza tudta adni és jó kiindulópont lehet mindenki számára, hogy gazdagítsa ismereteit az egyik leghíresebb magyar férfiról. Tőzsér Tamás TELEKI PAL SZOBRA BALATON BOGLÁRON 2004. április 3-án több mint két ezer ember jelenlétében avatták fel Teleki Pál volt miniszterelnök és földrajztudós nagyméretű bronzszobrát a balatonbogiári római katolikus templom kerrjében. A nemzeti konszenzus hiánya megakadályozta, hogy a fővárosban Teleki Pálnak, a XX. század egyik legnagyobb földrajztudósának és politikusának szobra lehessen. Ezek után került a szobor a balatonbogiári plébános, Szöllősy Ferenc javaslatára az ottani képviselőtestület döntése nyomán a Balaton melletti kisvárosba. A lokálpatrióta bogiáriak büszkén vállalva múltuk nemzeti hagyományait szeretettel és ötömmel fogadták be Teleki Pál szobrát. Dr. Kovács Mihály, a város polgármestete üdvözlő beszédében indokolta, milyen történelmi okok miatt lehet Balatonboglár méltó hely Teleki szobrának, hiszen a két világháború között a helység plébánosa Varga Béla kisgazda politikus vezetésével 1939-ben befogadták a német megszállás elől menekülő lengyeleket. Az avató beszédet Csicsery-Rónai István a Teleki Emlékbizottság ügyvezető elnöke és Hámori ßzsef akadémikus, az MTA alelnöke, a szobor egyik fővédnöke tartotta. A szobrot Gyulay Endre szeged - csanádi megyéspüspök áldotta meg. Telekit a lengyelek megmentőjeként is tisztelik. Jelen voltak a lengyel nagykövetség, a szobor itteni felállítását kezdeményező balatonbogiári Lengyel - Magyar Barátság Egyesület, valamint az egykori lengyel gimnázium diákságának képviselői. Grzegorz Lubczyk, volt nagykövet, az emlékbizottság egyik védnöke is elismerő beszédben méltatta az eseményt, mint a magyar-lengyel barátság bizonyítékát és emlékeztetett arra, hogy a lengyel államfő Telekinek post mortem magas kitüntetést adományozott. „Bár a második világháború kitörése óta már 65 év telt el, mi lengyelek erkölcsi kötelességünknek tekintjük, hogy megőrizzük emlékezetünkben, és tudjunk arról, amit Magyar Barátaink tettek akkor Lengyel Barátaikért. " Jan Stolarszky hangsúlyozta: „Teleki miniszterelnök és kormánya megnyitotta a magyar határt 140 ezer lengyel menekült előtt. Teleki miniszterelnök csendes egyetértésével hagyhatta el több tízezer lengyel katona Magyarországot, hogy a Franciaországban szerveződő lengyel hadsereghez csatlakozzék. „