Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Ifj. Lóczy Lajos kiállítás (Mácsai Anetta)

számos tanulmányút keretében megfordult az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon és több euró­pai országban. 1996-ban publikálta először a karszt- és barlang kifejezések többnyelvű (magyar, francia, angol, némer) szótárát, melyet élő szótárnak nevez és 2000-ben már a hatodik, további négy nyelvvel (olasz, portugál, román, spanyol) bővült kiadásával is elkészült. Kutatásait és eredményeit tudományos és ismeretterjesztő cikkekben tette közzé, jelentős szerepet vállalt Magyarországon tartott kongresszusok megszervezésében. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a National Speleological Society of America tagja volt. 2003. év végén távozott közülünk A hivatalos, 2005- április 12-én tartott átadásig a gyűjteményt a Kósa család, különösen Kósa Dóra, volt felesége és barátja Haász Éva, barlangkutató társai Tóth Almos és Hegedűs Gyula őrizték és vigyázták. Ezúton is kifejezzük nekik hálás köszönetünket. A Magyar Földrajzi Múzeum az ünnepségre a gyűjte­mény teljes listáját, Kósa Attila életrajzát és megjelent írásait tartalmazó egyszerű formátumú kiadványt állí­tott össze. Puskás Katalin IFJ. LÓCZY LAJOS ÉLETÉT BEMUTATÓ KIÁLLÍTÁS Ijj. Lóczy Lajos használati tárgyai és az általa szerkesztett Amazónia-térkép (fotó: Puskás Katalin) A Magyar Földrajzi Múzeum a Múzeumi Világnap programjainak keretében nyitotta meg if. Lóczy Lajos (1891-1980) kőolajkutató geológus életútját bemu­tató időszaki kiállítást. A világhírű Ázsia-kutató édesapa id. Lóczy Lajos (1849-1920) nyomdokait követve, a földtudományok művelését tűzte ki célul. Egyetemi tanulmányait Zürichben végezte. 1915-ben kitüntetéssel szerezte meg a doktori címet földtan, ásványtan, kőzettan és földrajz tárgykörben. 1916-ban nevezték ki tanársegéd­nek, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem földtani tanszékére. Pályafutásának korai éveiben a Földtani Intézet belső munkatársaként részt vett a Villányi-hegység, valamint a Nyugati-Kárpátok földtani felvételében. A Villányi-hegység callovicn faunájáról írott monográfiája ma is nélkülözhetetlen forrásmun­ka, ijj. Lóczy Lajos világhírnevének megalapozója. Az I. világháború alatt 1917-18-ban az MTA expe­díciója tagjaként Nyugat-Szerbia geológiai térképezését végezte. 1932-től a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója lett és jelentős szerepet vállalt az első magyar­országi kőolajmezők tetmelésbe állításában. Hasonló tevékenységet végzett Marokkóban, Törökországban, Görögországban és Dél-Amerikában. 1970-ben írt nagy jelentőségű tanulmánya nyomán tárták fel Brazília atlanti selfjében a kőolajat. Szakmai dolgozatainak száma meghaladja a 90-et. Munkásságának elismeréseként a világ számos tudomá­nyos egyesülete választotta levelező, vagy tiszteletbeli tagjává. Utazásairól ismeretterjesztő műveket nem publikált, így nevét a hazai nagyközönség kevésbé ismeri. Tudományos munkásságával és kőolajkuta­tásában elért gyakorlati eredményeivel jelentős meg­becsülést szerzett a magyar névnek, szerte a világon. A kiállítás ezt a gazdag és eredményes életutat mutatta be if. Lóczy Lajos halálának 25. évfordulójára emlékezve, melyhez a Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyar Olajipari Múzeum, a Néprajzi Múzeum illetve a Nemzeti Múzeum nyújtott segítséget. Mácsai Anetta

Next

/
Oldalképek
Tartalom