Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

OKMÁNYTÁR - Egy ismeretlen levél Molnár Máriától (Dr. Puskás János)

Itt nálunk most szokatlanul meleg van, igy déli időben alig tudok gondolkodni is, pedig irnom kell, mert holnap jön a hajó és el menne levél nélkül is, de akkor nem kapnátok kedves lestvéreim levelet és nem imád­kozhatnátok ugy értünk, mint mikor ismeritek a szük­ségeinket. Csodálatos Istennek az irányítása, sokszor ugy van, hogy nem értem mit is akar az Ur, ilyenkor nagyon jó az a bizonyosság, hogy 6 mindenkor a javunkat munkálja bármit küld is. Ugye tudod kedves Testvérem, hogy én nagyon várok egy Magyar segítséget, s mert az Inspektor Ur is szük­ségesnek találta egy testvér kiküldését, ezt indítványozta is, igy én méltán gondolhattam, hogy hamarossan jön segítség. S mert itt is ugy alakulnak az ügyek, hogy min­dég szükségesebbé válik a segítség, ebből azt követ­keztetem, hogy igenis Isten akarata még egy Testvér ide­jövetele, de ez csak késik. Itt pedig mindég nagyobbodik a család, ezévben egykis fiúcskát adott az Ur, kiről már irtam a Hajnal­nak, most pedig egy kis leányt kell vállalnom. Ez a kislány itt van Pitilun, az édesapja az a Japán aki olyan sokszor segített, de most ugy eladósodott, hogy nem képes átgázolni rajta, attól féllünk a felesége és a gyermekeivel együtt, hogy egy napon agyon lövi magát — ez ugyan is szokásuk a Japánoknak — egyre kér, hogy vegyem a lányát magamhoz a nevemre akarja iratni, mert attól fél, hogy ha a felesége el viszi a maga falujába ott a táplálkozás hiányában meghal. Ha a Kath. missziónak ajanbana fel, ott örömmel elfogadnák, még fizetnének is érte vagy 30­40 fontot. De nem akarja oda adni, igy egyre kér, s én nem tudom ezt az ügyet senkivel sem megbeszélni, mert nincsen ki velem Isten előtt mérlegelné ezt a helyzetet, ismét csak magamnak kell eldöntenem, illetve Isten aka­ratát felismernem. Hiszen ha itt lenne egy testvér, akkor nem lenne súlyos a kérdés, mert mindég lenne itthon valaki aki gondját viselné, de igy? Ha én misszió útra vagy valaki beteg mellé kell mennem kire bizzam ezt a félvér gyermek leánykát? Ez egy nagy kérdés. Viszont azt is szem előtt kell tartanom, hogy Isten nem vakon intéz dolgokat, hanem nagyon jól tudja a helyzetet és ha ilyest ad az ajtóm elé, nem lesz-e ez engedetlenség, vagy kishitűség, ha nem veszem ide. Az adventisták kérve kérik a kis leányt, de az apa egyre azt mondja: Márta a Miss Molnár tulajdona, mivel én segítettem a világra és a nevet is én adtam neki. Tudom, hogy ennek el kell dőlni valamerre ezekben a napokban, az apa el akar menni egy más ültetvényre dol­gozni, van egy 15 éves fia aki Rabaulban járt iskolába, ezt elhelyezi egy üzletbe kiszolgálónak — az egyetlen üzlet Mánuszon — a harmadik gyermekét, ki 8 éves kis fiu, még nem tudja mit tesz vele, példálózott, hogy nem jöhetne-e az is ide hozzám?, de határozottan még nem mondta. Azok a kis fiuk akiket Isten az 1938-ban a leg­nehezebb időben küldött hozzám, kénytelen voltam haza­küldeni csak kettő van még most is itt, míg nálunk voltakaddig rendesen eljártak az iskolába, de mióta a szülőknél vannak azóta sokszor hiányoznak. Nagyon kérlek kedves Testvérem, hogy Isten előtt hor­dozzatok minket, mert soha sem lehet tudni e messzeség­ből, hogy mikor van a legnagyobb szükségünk. Isten megfogja mutatni, hogy mi az ő akarata, és ha ő ugy látja jónak, hogy Márta az én kis leánykám legyen, ugy megadja a szükséges erőt is hozzá. Ebben bízva vagyok örvendező és bátor. Az én Hiqunánom — Erzsébet férjhez megy e hetekben lesz az esküvője, egy Filipini veszi feleségül, a kis Erancziska édes apja, s az esküvő után néhány hónap múlva, a kis Erancziska is a testvér­kéjével ide jón hozzám nevelés végett, persze az édesapa fizetni fog értük, igy három leányom lesz egyszerre. De már befejezem a levelem, kivánok kedves Mind­nyájatoknak igen sok örömet ebben az esztendőben, a drága Anyácskát igen nagy szeretettel üdvözlöm és kezét csókolom, Téged kedves Mariskám nagy szeretettel ölel, a kis Erzsikét szintén csókolva hálás testvértek Molnár Mária mai aranymondás: Mert én megmutatom neki, mennyit kell néki az én nevemért szenvedni ..." A geográfiában való jártasságát több levelében is bizonyította (Puskás J. 2004), amire korábban ismert leveleiből következtethetünk. Egy időjárási megfi­gyelését ebben a levelében is felfedezhetünk: „Itt nálunk most szokatlanul meleg van, igy déli időben alig tudok gondolkodni is... " Ez nem a véletlen műve, mert a levél április 8-i kel­tezésű, éppen pár héttel a tavaszi napforduló után író­dott, amikor Pitilutól már északra delel a Nap, de még mindig megfigyelhető a trópusi egyenlítői éghajlaton jellemző déli forróság. A levélből következtethetünk arra a „rögös útra", mely Molnár Mária napi missziós munkáját jelle­mezte. A - látszólag - jelentéktelen események okozta gondok megoldása sok fejtörést okozhatott neki. Igy még sokkal jobban csodálhatjuk Molnár Mária elszántságát és küzdőképességét, melynek következ­ményeként a tevékenységének több tudományterü­leten (Puskás J. 2005) megnyilvánuló eredményét tapasztalhatjuk. Dr. Puskás János Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Földrajzi Tanszék

Next

/
Oldalképek
Tartalom