Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Papp Simon szobra Kapnikbányán (Tóth János)
PAPP SIMON SZOBRA KAPNIKBÁNYÁN Papp Simon bronzszobrának ünnepélyes felavatása MOL Rt. és a Magyar Olajipari Mú. Papp Simon, a magyar olajbányászat meghatározó egyénisége Kapnikbányán született 1886-ban. A kiváló képességű ifjú, az állami iskolai igazgató tanító gyermeke, a nagy bányászati hagyományokkal rendelkező kapnikbányai és nagybányai ércbányászok között nőtt fel. így már gyermekkorában lehetősége nyílt megismerni az ércbányászatot, valamint az ott előforduló érceket és ásványokat. Szülőföldjén szerette meg és kezdett ásványokat gyűjteni, amiben kezdetben Packer Lajos anyai nagyapja, a kapnikbányai Róta Annabánya aranyhúzója segítette. A Nagybányán töltött középiskolai évei alatt pedig dr. Szokol Pál geológus, bányatanácsos, a felsőbányai bányaiskola vezető tanára irányította. Az itt gyűjtött legszebb ásványait később a kolozsvári Erdélyi Múzeum Ásványtárának adományozta. 1904-től a Kolozsvári Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Már ebben az időben bejárta Erdély hegyeit, valamint Szádeczky Gyula, id. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő professzorokkal az erdélyi Mezőséget. Tanulmányai után Kolozsváron, majd Selmecbányán volt tanársegéd. Az 1910-es években a Magyar Pénzügyminisztérium megbízásából Erdélyben és Máramarosban végzett érctani, kőzettani és szénhidrogén kutatásokat. Dolgozott a Vihorlát-Gutin hegyvidék monografikus feldolgozásán. Kutatta az Erdélyi-érchegység riolit előfordulásait. Nemes- és színesfémérc után kutatott a Radnai-havasokban és Nagybánya vidékén. Máramarosban földtani térképezést végzett, és a Magyar-Kárpáti Petróleum Rt. megbízásából kőolaj után kutatott Izaszacsalon (Säcel). 1917-ben részt vállalt a romániai Címpina és Moreni petróleum kitermelés helyreállításában. Az 1920-as években, különböző angol és amerikai érdekeltségű olajtársaságok megbízásából Horvátországban, Szerbiában, Boszniában, Albániában, Törökországban, Ausztráliában, Új-Guineában, Kanadában és Németországban kutatott szénhidrogén után. 1933-tól pedig a magyarországi szénhidrogén-kutatás továbbfejlesztésének, kitermelésének, és ez irányú szakemberképzésnek szentelte életét. Céltudatos munkájának köszönhetően a magyarországi szénhidrogénkutatás terén igazi áttörést ért el. így az 1940-es évek elejétől a kőolaj-importáló Magyarország kőolajtermelő országgá lépett elő. szülőhelyén, Kapnikbányán (Cavnic, Románia) a zeum segítségével 2005- június 26-án Az ő érdeme a Dunántúlon az European Gas and Electric Company (EUROGASCO) geofizikai méréseinek, rotary-mélyfúrási munkáinak és kőolaj-, földgáztermelésének megkezdése (Mihályi (1935), C0 2 ), Budafapuszta (1937), Lovászi (1940), Lendvaújfalu és Pusztaszentlászló (1941). Az 1938-ban létrehozott Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaságnak (MAORT) főgeológusa, majd vezérigazgatója. 1948-ban a MAORT-szaborázsperben elsőfokon halára ítélték, majd büntetését életfogytiglanra változtatták. Börtönbüntetéséből 1955-ben szabadult. Kiemelkedő egyénisége volt a magyar tudománynak és felsőoktatásnak. A soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karon az Olaj kutatási és Termelési Tanszék alapítója, első professzora 1944-től. A Magyar Tudományos Akadémia 1987-ben rehabilitálta. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott. Hamvait — felesége hamvaival együtt — 1991ben a Magyar Olajipari Múzeum zalaegerszegi szoborparkjában helyezték végső nyugalomra. A Magyar Olajipari Múzeum (MOIM) 2003-ban kezdett kultúrmissziója évente újabb és újabb értékkel gazdagította Kapnikbányát, segítette a bányászattörténeti, helytörténeti emlékek megőrzését, bemutatását. Ennek eredménye Papp Simon egész alakos szobrának elhelyezése Kapnikbányán. Törekvéseink első lépése volt 2003. augusztus 16-a, amikor hosszas előkészítés után román-magyar nyelvű emléktáblát helyeztünk el Kapnikbányán a felsőhandali Karitász épületre Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) európai hírű természettudósok emlékének adózva. Ugyanakkor nyílt meg a bányaváros két nagy szülöttének munkásságát bemutató kiállítás is, amit a MOIM készített. 2004. júniusában ünnepélyes keretek között a Karitász épület másik helyiségében nyílt meg az újjáalakított életmű kiállítás. A korábbiakhoz hasonló megható ünnepségen részt vett a bécsi Európa Club 40 fős küldöttsége is. 2005- március 8-án nyílt meg Zalaegerszegen Krupiczer Antal szobrászművész (Kapnikbánya szülötte) gyűjteményes kiállítása. A kiállítás megnyitóján a művész a MOIM-nak ajándékozta az 1759-ből származó (valószínűleg a legrégebbi datált) bányászzászlót
